Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
Alumínium, könnyűfémek Az alumínium a timsó latin nevéből — alumen — származik. A timsó ugyanis alumíniumvegyület, évezredek óta ismerték, de alumíniumot csak a XIX. században sikerült Friedrich Wöhlernek (aki az első szintetikus szerves vegyületet előállította) laboratóriumában vegyületeiből kivonni. Dán kutatók Oerstedet tartják az alumínium felfedezőjének, de ez talán csak a kémia története szempontjából fontos; technikailag az alumínium akkor kezdett érdekessé válni, amikor Henri Sainte Claire Deville francia kémikus 1855-ben Javelben kis gyárat létesített, és ott havonta 2 kilogramm „agyagezüstöt” készített. Eleinte ékszernek használták, de igazán ipari méretekre az alumíniumgyártás csak akkor kezdett kinőni, amikor Paul Héroult francia bányamérnök villamos kemencét konstruált, és ebben elektrolitikus úton fémalumíniumot nyert. Lényegében ma is az ő módszerével gyártják az alumíniumot. A repülőgép- és gépkocsiipar alumínium nélkül aligha emelkedhetett volna fel. Az alumíniumot bauxitból gyártják. Magyarország a bauxittermelés terén közismerten igen tekintélyes helyet foglal el. Az alumínium magnéziummal és más fémekkel ötvözve kiváló tulajdonságú gépépítő anyag. A magnézium, mint alumíniumötvöző és sok egyéb téren ma már nélkülözhetetlen könnyűfém feltalálása-felfedezése körül hosszas vita folyik. Többen tartják magukat felfedezőnek. Davy hatalmas galvántelepével előállított magnéziumot, kalciumot és stronciumot. 1862-ben világkiállításon mutatták be az első 10 kg-os magnéziumtömböt. Grätzel szabadalma szerint az alumíniumhoz hasonló módszerrel, elektrolízissel és ívfényben magnéziumoxid és koksz segítségével nyerik. Az alumínium és magnézium az oxigént elvonja vegyületeiből. Ezen alapszik az aluminotermit eljárás, amivel régebben például krómot készítettek krómoxidból. Pár évvel ezelőtt a vasúti síneket még termittel hegesztették össze, olyképpen, hogy vasoxid és alumíniumpor keverékét meggyújtották, és a keletkezett nagy hőben az acélsínek összeolvadtak. Az első világháború alatt az amerikai kikötőkben számos német hajót internáltak. Legénységük a gőzgépek hengereit dinamittal szétrobbantotta, hogy a hajókat ne tudják használni. A szétrobbant hengereket azonban termittel összehegesztették, és a hajók üzemképessé váltak. A gázmotor A XIX. század közepén a gőzgépek közmegelégedésre mindenütt helytálltak. Hajók, mozdonyok, malmok gőzzel dolgoztak. Gőzautóbuszok járták az angol és francia országutakat, gőzüzemű traktorokkal kísérleteztek, gőzzel csépeltek, szántottak, egyszóval úgy látszott, a gőz feltartóztathatatlanul egyszer és mindenkorra meghódítja a világot. 405
