Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

A repülés

A Monitor tornya ütközet után. Balról a második alak Ericson

A háború során még számos páncélos, csavar- és kerékhajtású hajót építettek, ezekkel több folyami ütközetet vívtak.

Ötven évvel később az orosz—japán háborúban is számos, a Monitorhoz hasonló hajó küzdött. A forgó páncéltorony a hadihajóknak mind a mai napig egyik legfontosabb berendezése.

Az eredeti Monitor még a háború befejezése előtt a Hatteras-foknál tengeri viharban elsüllyedt. Rajzok, fényképek készültek róla, egyik fényképen a Hampton Roads-i csata után látjuk a hajó kerek páncéltornyát, rajta lövések nyomaival. A mellette levő alakok egyike Ericson.

John Ericson (1803—1889) a XIX. század egyik legkiemelkedőbb mérnök egyénisége. Svédországban született, katonának készült. 1826-ban Angliába utazott technikai tanulmányai kiegészítésére, majd hamarosan kivándorolt Amerikába. Megpróbálta az akkor szinte nélkülözhetetlennek tartott gőz helyett a felhevített levegőt géphajtásra felhasználni. Hőlégmotort épített, melyben a felhevített és kiterjeszkedő levegő hajtotta a dugattyús gépet. Ilyen hőlégmotorokat még századunk elején laboratóriumokban sokat használtak. 1850 körül hőlégmotoros hajók is épültek, de gazdaságosságuk mégsem érte el a gőzgépét, azért egyelőre letűntek.

Ericson a Nap hőenergiájának kihasználásával is kísérletezett. Kerek tükörszerkezet gyújtópontjában elhelyezett kazánban termelt gőz, vagy felmelegített levegő motort hajtott. 1836-ban a hajócsavart tökéletesítette. Épített még távolságmérőt, víz alatt tüzelő ágyút. Gőzmozdonya részt vett a Rainhillben tartott lokomotív versenyen (ahol, mint tudjuk, Stephenson Rocketje győzött). Mozdonyával nagy sebességet akart elérni, míg Stephenson inkább a megbízhatóságra törekedett.

Egyik legismertebb találmánya a gőzfecskendő volt. A lokomobilhoz hasonló

395