Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
testvérek kísérletei nyomán vált világszerte ismeretessé. 1900-ban egy 16 négyzetméter szárnyfelületű készülékkel kísérleteztek. Először földhöz erősítették, hogy a szárnyak alól tóduló levegő felhajtóerejét megvizsgálják. A szárnyfelületet később úgy növelték és kettős szárnyú, kétfedelű gépet építettek és ezzel hamarosan 100 méter távolságra tudtak repülni. Kitapasztalták az emelkedés és oldalra fordulás fortélyait, kidolgozták a magassági és oldalkormány részleteit, szélcsatornát is építettek, hogy a különböző (mintegy 200 féle) szárny és kormányfelületet kipróbálják. • A vitorlázórepülést a motorrepülésnek kellett követni. Minthogy az akkori gépkocsimotorok nehéznek tűntek, a két testvér együttes munkával új, négyhengeres, négyütemű motort készített. A 12 lóerős motor 110 kilogrammal terhelte a gépet, de jobbat egyelőre nem tudtak előteremteni. Egyidejűleg alkalmas légcsavart is kellett szerkeszteni. Az európai kísérletezők, amikor repülőgépet terveztek, nem mulasztották el, hogy elegáns madárformát ne adjanak alkotmányuknak. A Wright testvérek gépe semmihez sem hasonlított. Ők csupán a célszerűséget nézték, ami különösen az amerikai ipari termékekre évtizedekig jellemző maradt, és csak a legújabb időkben törődnek az ipari formákkal. 1903 szeptemberének utolsó napjaiban vitték ki az elkészült gépet Kitty Hawkba, de december 14-ig tartott, mire minden előkészület megtörtént. A rajtra kész gép előtt Orville pénzdarabot dobott a levegőbe, ki repüljön először. Wilburt jelölte ki az érme. A közeli időjelző állomásról embereket hívtak tanúnak, s Wilbur elhelyezkedett a gépen, a motort megindították, elvágták a tartókötelet, ami a fapályán nyugvó gépet rögzítette. A gép nekifutott és 12 méterre felemelkedve 30 métert repült. Leszálláskor alkatrészek törtek, de tény, hogy az ember első ízben repült motoros gépen. A körülálló nézők kissé csalódottan eloldalogtak, valószínűleg várták, hogy a gép a fellegekbe emelkedik. Wrighték kijavították gépüket és december 17-én újból (ezúttal Orville vezetésével) indultak. A gép futni kezdett, Wilbur a szárnyvégeket tartva a gép mellett futott, hogy ne billegjen, majd a gép felemelkedett. A gép 12 másodpercig a levegőben maradt, a repülésről pillanatfelvétel készült. A következő napokon 13,5 másodpercig maradtak levegőben, de 2—3 méternél magasabbra óvatosságból nem emelkedtek. Nemsokára 53 másodpercet szállt a gép, és 255 métert tett meg. A tél miatt a kísérletezést abbahagyták. Műhelyükben 16 lóerős motort építettek. 1904-ben Dayton közelében a Huffmann Prairin 35 néző előtt felszálltak, de 20 méternyi repülés után a motor leállt. A sajtó csalódottan vette tudomásul az eseményt, és a Wright testvérek, akiket eddig „flying” azaz „repülő” testvéreknek hívtak, megkapták a „lying” azaz „hazudozó” melléknevet. A kísérletek továbbfolytak, 1905. október 5-én 40 perc alatt 45 kilométert repült új konstrukciójú gépük. Ajég megtört, a motoros repülést feltalálták, most már csak tökéletesíteni kellett. A javításban a Wright testvérek jártak elöl, 1908 december 31-én 2 óra és 20 perc 40 másodperc alatt 127 kilométert repült új gépük. A két Wright testvér minden repülést gondosan előkészített, azért nagyobb 378
