Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
A REPÜLÉS Az ember ősi vágya elszakadni a földtől, felemelkedni a tiszta levegőóceánba, fel, mindig feljebb a csillagok felé. A repülés az ember ezen vágyának nyomán született meg. A technika fejlődésének vonala itt egy kissé eltér az eddig mondottaktól. Ismételten kihangsúlyoztuk, hogy a találmányokat a szükségletek hozták létre; a repülésnél szinte azt mondhatjuk, hogy az ember tudásvágya, kalandkeresése, az új, az ismeretlen utáni törekvése teremtette meg a nagy vállalkozásokat. Miután az első sikeres kísérletek megtörténtek, még jó évszázadon át a repülés lényeges szerepet nem kapott a technika történetében, de a XIX. század végén már a repüléssel kapcsolatos polgári és hadi szükségletek is rohamosan jelentkeztek, és ettől kezdve a repülés technikája társadalmi probléma, fejlesztése társadalmi szükséglet lesz. Ősi legendák szólnak repülési kísérletekről. Emberek figyelték a madarak röptét, és megpróbálták utánozni. Ikarosz és Dedalosz legendája közismert. Apa és fiú Minosz király fogságából Kréta szigetéről akart szabadulni. Madártollakból szárnyat készítettek, a repülőkészülék tolláit viasz tartotta össze. A repülés sikerült, de amikor Ikarosz túlságosan közel repült a Naphoz, a viasz megolvadt, és a merész repülő lezuhant. Eddig a sokszor elmondott legenda. Nem lehetetlen, hogy az ókorban a vitorlázó repüléssel sikeres kísérleteket végeztek, de a népvándorlás és a középkor elsöpörte az emlékeket, ha voltak ilyenek. Leonardo rajzai a Codex Atlanticusban sokat mesélnek a nagy művész repülési elképzeléseiről, talán kísérleteiről. A repülés története tele van legendákkal, kinyomozhatatlan történetekkel; sikeres repülésekről, halálos zuhanásokról szólnak ezek az emlékek. Fizikusok, írók egyaránt foglalkoztak a repüléssel. Jean-Jacques Rousseau, a nagy nevelő, még könyvet is írt Le nouveau Dédale (Az új Dedalosz) címen, melyben tanácsokat adott a repüléssel foglalkozóknak. Francisco Goya spanyol festő képein is megjelenik a repülő ember. A csapkodó szárnyakkal, embererővel működő repülőgépek nem sikerülhettek, hiszen az ember ereje nem képes saját testsúlyát levegőbe emelni. A repülés első százada nem is a szárnyakkal való repülés jegyében zajlott. Egészen új úton indultak el: a léghajózás kora tárult fel a XVIII. század végén. 351
