Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A gépgyártás kialakulása
azonban a Great Britaint áttervezték csavarhajtásúra, a gőzkalapácsra sem volt szükség, s így a kalapácsot sem építették meg. Később egy franciaországi tanulmányútján a híres Schneider-gyárban látta, hogy pontosan olyan gőzkalapács dolgozik, amilyent ő tervezett. Rajzait ugyanis egy francia gyárlátogató társaság az ő távollétében áttanulmányozta, lemásolta, és gyorsan szabadalmaztatta. Erre Nasmyth mit tehetett mást, ő is szabadalmaztatta, hogy legalább Angliában ne kelljen a franciáknak saját találmányáért szabadalmi díjat fizetnie. Közel százharminc év óta vitáznak franciák és angolok, ki az igazi feltaláló. A szokott jelenséggel állunk szemben; mindkét félnek igaza van. A jelek, írásos dokumentumok Nasmyth elsőbbségét igazolják, de talán kár is ezen vitázni, szükség volt rá, tehát feltalálták. A gőzkalapács megalkotója, Nasmyth gépgyáros, az egész világ számára adott el gépeket. Feltalálta a gőzüzemű cölöpözőgépet, üzleti útjain csillagvizsgálókat, botanikus kerteket, szépművészeti múzeumokat tanulmányozott. Eredeti tükörteleszkópjának rendszere ma is él. Fáradhatatlan alkotó volt. Öregkorában mondogatta, hogy ha a népvándorlásbeli vitézeket lovukkal és fegyvereikkel temették el, őt is szerszámaival kellene örök pihenőre helyezni. Meserajzai, festményei derűs, nyílt kedélyű emberre emlékeztetnek. A gőzkalapács munkahengere a gőzgépekéhez hasonlít, a dugattyúrúd „medvéhez” csatlakozik. A gőz felemeli a medvét, és ráejti az üllőn levő munkadarabra. Modernebb gőzkalapácsokon a dugattyúra felül is hat gőz. Olyan, gőzgéppel hajtott kalapácsot is építettek, melyben két dugattyú van és a kettő között keletkezett vákuum rántja fel a medvét. A gőzkalapácsok nagy részét ma már sűrített levegővel működtetik, de még sok gyárban látható a megbízható, negyven-ötven éve dolgozó gőzpöröly. Nevezetes gőzkalapács volt Krupp híres Hammer Fritze. Főleg ágyúcsövek kovácsolására építették. A kalapácsmesterek oly ügyesen dolgoztak az ilyen óriásokon, hogy mogyorót tudtak törni a soktonnás medvével. Mondják, hogy egyszer a porosz király, aki csodálattal szemlélte a Fritz működését, aranyóráját odaadta a mesternek, be tudná-e törni az üvegét úgy, hogy az óra ne sérüljön meg. A mester az üllőre tette a gyönyörű aranyórát, és a félelmetesen járó medvével oly finoman ütött az üvegre, hogy csupán hajszálrepedés keletkezett rajta. Meg is kapta a királytól az értékes órát. A tömegtermelés egyik eszköze a kovácsológép. Ennek kemény acélból készült negatív-mintás pofái közé helyezik az izzó vastömböt, amit a gép automatikusan addig ver, amíg a képlékeny vas belenyomul a mintába, és teljesen kitölti. Az ejtőkalapács az üllőre helyezett vastömbre helyezett negatív mintára súlyos tömböt ejt, és így beleüti a mintát. Legmodernebb kovácsolóeszköz az ellenütős kalapács. Azért szerkesztették, hogy a hatalmas ütésekkel dolgozó kalapács ne rezegtesse meg a talajt. Az üllő és medve acélszalagokra függesztve egymással szembe mozog, a levegőben találkoznak, s beleütik a vasat a mintába. Az ilyen kalapács ütései nyomán a talaj nem rezdül meg. Bánki Donát magyar műegyetemi tanár gázkalapácsot épített. Robbanómotor 356
