Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

A gépgyártás kialakulása

I

A GÉPGYÁRTÁS KIALAKULÁSA

Az ókori és középkori mesterember, órás, harangomé', fegyverkovács kéziszerszámokkal dolgozott. A vízikerékkel hajtott kalapácson, ágyúfúrón és köszörűn kívül más szerszámgépet nem használt. Eszközöket, szerszámokat, gépet gyártani csak megfelelő' felszereléssel lehet. A XVI. században hiába tervezte volna meg egy zseniális mérnök a legpompásabb gőzgépet, nem tudta volna elkészíteni. Ezért kellett kidolgozni előbb a megfelelő fémanyagok kohászatával egyidejűleg a szerszámgépeket, gépkalapácsokat, fúrókat, esztergákat, marókat és más megmunkáló eszközöket. A bronz-, sárgaréz-, vasöntés technikája alapelveiben a középkor óta nem sokat változott. Az ágyúkat a harangok öntésekor kialakult technológiával öntötték. Az első gőzgépek óriási „csizmáit” (hengereit) ugyancsak a harang- és ágyúöntők műhelyeiben készítették. A gépipar korai évtizedeiben a gépek — mai szóval élve — egyedi gyártással készültek, pontosabban kifejezve: a gépeket építették. Megtervezték, elkészítették a működő modellt, és az arról vett méretek alapján építették meg a nagy gépet. így épültek a selmeci tüzesgépek, és hasonlóan építette Watt is a gépeit. Ahány megrendelő jelentkezett, annyiféle gépet építettek, ahány gép, annyiféle méret, sőt szerkezet szerepelt a gyárak programjában.

A következőkben vessünk néhány pillantást a gépipar szerszámgépeire. Csak futólagosán nézhetünk be a sötét műhelyekbe, ahol kormos, izzadó emberek verik a vasat, szerelik a mázsás és tonnás alkatrészeket. Munkavédelemről a régi gyárakban szó sem esett. Akit baleset ért, elvesztette kezét, lábát, kenyerét, mehetett koldulni. Ela életét vesztette, senkit nem érdekelt, mi történik családjával.

Forgácsológépek

Rudak, tengelyek, körkeresztmetszetű alkatrészek esztergán készülnek. Az esztergályozás ősi művelet, a kézműiparban is alkalmazták. A régi esztergályos lábával hajtotta az esztergapad lábítóját és a kést kézzel szorította a megmunkálandó tárgynak.

349