Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A villamosság százada - új gépek, új energiaforrások
1960. május 1-én múlt hetvenöt éve, hogy az első, nagyüzemileg jól használható transzformátoros elosztási rendszer megszületett. Az 1885-ös budapesti kiállításon mutatták be Déry, Bláthy és Zipernowsky magyar mérnökök alkotását, a transzformátort. A dolog történetéhez tartozik, hogy 1884-ben Torinóban kiállítás volt, s ezen részt vett egy francia feltaláló, Goulard, aki társával Gibbsszel transzformátorszabadalmat szerzett. A budapesti Ganz gyár három fiatal mérnöke Déry Miksa, Zipernowsky Károly és Bláthy Ottó kíváncsian nézegette a nyitottvasmagos transzformátort. Bláthy megkérdezte Goulard-t, hogy a nyitott vasmag nem okozza-e a mágneses erővonalak szétszóródását, tehát eléggé gazdaságos-e a rendszer? Goulard azt felelte, a zárt vasmag lenne gazdaságtalan... A fiatal mérnökök Budapesten hozzáláttak, és a Ganz-gyár akkor még kicsiny kísérleti műhelyében összeállították az első zártvasmagos transzformátort. 1884. augusztus 7-én a Ganz-gyár laboratórium tudósítója híradást hozott az eredményes kísérletekről. 1884 telén Bécsben Déry ismertette az új transzformátort, és két szabadalom is lerögzítette a feltalálók, illetve a Ganz-gyár jogait a transzformátor körül. 1885-ben pedig már az említett kiállításon is bemutatták a transzformátoros áramelosztást. A kiállításon 1200 izzólámpa világított, melyeket váltakozó árammal egy 1350 voltos generátor látott el, és az áramot transzformátorral osztották szét. Az új transzformátor tekercseinek zárt vasmagja volt, tehát a keletkezett mágneses erővonalak nem szóródhattak szét. A „köpeny” és „mag”-transzformátor máig a nagyfeszültségű energiaelosztás legfontosabb eleme. Déry Miksa (1853—1942), Bláthy Ottó Titusz (1860—1939) és Zipernowsky Károly (1853—1942) a már európai hírű Ganz-gyár mérnökei voltak. Ők dolgozták ki a transzformátort, áramszámlálókat, motorokat stb. a budai Ganz Villamossági Gyár az ő munkájuk nyomán vált világcéggé. A Ganz-gyárat Ganz Ábrahám Svájcból ideszármazott öntőmester alapította. Bevezette a kéregöntést. A vasúti kocsik kerekeit, az őrlőhengerek őrlőfelületeit kemény kéreggel kell ellátni, hogy ne kopjon. Ganz fémlemezből készült „kokillába” öntötte az acélt, így az öntvény külső felülete gyorsan lehűlt, összehúzódva óriási nyomást gyakorolt a belső részre, s így szívós, felületén kemény öntvényt kapott. A városi villamosok legtöbb kereke ma is ilyen öntvény. A gyár a szabadságharc alatt hadianyagot gyártott, amiért Ganz börtönt viselt. 1867-ben a megfeszített munka során elhasználódott idegrendszere felmondta a szolgálatot, s öngyilkos lett. Halála után a gyár tovább fejlődött, ma egyike a legnagyobb gépipari vállalatainknak. Szükséges lehet a váltakozó áram egyenirányítására is. A városi villamoskocsik 344
