Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

A villamosság százada - új gépek, új energiaforrások

Hjorth motor (1849). A gőzgépet utánozza Az elektromotorokról szóló tömérdek jegyzete közül olvassunk el egyet. Két, egymással szemben forgó elektromágnesről szól a jegyzet. (Eredeti helyesírással adjuk.) „Villanymoztani készülék, melyen két villanydelej egymás fölött, vagy egy villanydelejes sokszorozó az üregébe helyezett villanydelejjel ellenkező irányú for­gásba jő, ha a vezető huzalán egy Bunsen-féle elem villanyfolyama vezettetik. Az eszközölt forgás egyik vagy másik folyamfordító segítségével rögtön ellenirá­nyúvá változtatható.” (Kigondolva Jedlik által — teszi hozzá.) Elkészítve Vagner József által, 1859. 30 frt 40 kr.o. Vagyis harminc forintba és 40 osztrák értékű krajcárba került. Az elektromotort sajnos mégsem Jedlik adta át a világnak. Nem jelentkezett a szabadalmi hivataloknál — miből is fizette volna a szabadalmi díjat? — folyóira­toknak sem küldte meg a leírást, egy azonban bizonyosnak látszik. Miután meg­állapította, hogy az elektromotorban nagy lehetőségek rejlenek, azt is tudomásul vette, hogy a motornak csak akkor van értelme, ha megfelelő áramforrásból lehet táplálni. Ha gyorsan kimerülő galvántelepekre lehet csak számítani, esetleg kísérle­tezésre alkalmas, de malom hajtására nem. Miért is szabadalmaztatná, ha gyakor­latilag úgy sem használható — gondolta, bizony nem valami bölcsen. 332

Next

/
Oldalképek
Tartalom