Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A gőz korszaka
gép, hanem kohászati fújtatókat, s így az első ipari gőzgépnek tekinthető. Azonkívül gerendaszerkezetbe építve szállítani lehetett s így egyike volt a legelső „félstabil” gőzgépeknek. Az atmoszferikus gőzgépek sokáig dolgoztak, de mint meghajtógépnek csak kísérleti szerep jutott. A munkagépeket hajtó gőzgép feltalálása James Watt dicsősége. A forgómozgást előállító gépet az ipari forradalom termelte ki. Az ipari forradalom Napóleon az angolokat a „világ szatócsainak” nevezte, mert Anglia gazdagságának fő forrása a kereskedelem és a vele kapcsolatos tengerhajózás volt. Nem sok idő telt el azonban Napóleon tündöklése és bukása után, s Anglia „a világ műhelye” megtisztelő elnevezést kapta. A folyamat, amíg egy földművelő, állattenyésztő, tengerhajózó nemzetből ipari államot alkotó nép lett, nem ment végbe gyorsan, az alatt az idő alatt az egész világon döntő változások történtek. Anglia eredetileg földművelő ország volt, amely a XVI. és XVII. század során vált kereskedő- és tengerésznemzetté. A hódító háborúk, a gyarmatszerzés során új és egyre jobb hajókat kellett építeni, ki kellett dolgozni a tengeri tájékozódás műszereit, a hajósoknak órákra volt szüksége, a hadihajókat ágyúkkal, a legénységet puskákkal, pisztolyokkal és egyéb fegyverekkel kellett felszerelni, a tengerészeket, katonákat fel kellett öltöztetni. Mindehhez rengeteg vas, réz, ólom és más fém, sok szerszám, gyapjú, pamut kellett. A vitorláshajók kötélcsigáinak készítése során például már a XVIII. század közepén a korszerű tömeggyártás módszerei is feltűntek. 1736-ban, Watt születése évében Anglia, Wales és Skócia összlakossága alig haladta meg a hét és fél milliót, Watt halála évében pedig az ipar előretörése, a gőzerő bevezetése, a textilipar hallatlan fellendülése és a közegészségügy javulása következményeként egy emberöltő alatt a lakosság száma tizennégy millióra emelkedett. A szabad parasztok egy része azonban ekkor már gyárimunkássá, proletárrá lett. A gabonát, szenet, bort, vasárukat, gyapjút, a poros, kátyús országutakon nehezen tudták szállítani, ezért csatornákat építettek, a belvízi hajózás fellendült. A szénbányákban ugyan még asszonyok cipelték hátukon a szenet, akik létrákon, sötétben botorkáltak, de hamarosan megjelentek a gőzgéppel hajtott felvonók. A fakasztott bányavízzel sikeresen küzdöttek meg az új gőzgépek. A textilipari találmányok, a fonó- és szövőgép a textilipar nagyipari kibontakozását idézték elő. A napóleoni háborúk alatt szervezett nagy hadsereget fel kellett öltöztetni, felfegyverezni. Az öntöttvas ágyúk gyártása az öntés és csőfúrás mesterségét fejlesztették ki, a fegyvercsövek és závárzatok készítése tömeggyártó ipart kívánt; a fegyverrugók, órák, szálfegyverek (kard, szurony) készítése a finomabb acéláruk kovácsoló, köszörülő technikájának tökéletesítését kívánta. A ruhák, fegyverek készítése már nem akárhogyan, hanem a hadbiztosságok előírásai alapján történt, a szabványosítás első törekvései megjelentek. 266
