Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

A gőz korszaka

sei foglalkozott. Életéről nem sokat tudunk, amikor felbukkant, már a gőzgéppel kapcsolatosan emlegették. Egy üvegesmesterrel társulva, kölcsönzött pénzen készítette el gépét. Nem tudjuk miként, hogyan jutott a gőzgép gondolatára, milyen fáradsággal, mennyi munkával, fejtöréssel alakította ki. Bizonyos, hogy 1718-ban már olyan jól dolgoztak az „atmoszferikus” gőzgépek, hogy a század végéig üzemben marad­tak, sőt a XVIII. században épült számos ilyen gép még a XIX. század végén is működött. A Newcomen-gőzgép szerkezete és működési elve a következő volt: hatalmas, függőlegesen álló sárgaréz vagy bronzhengerben — csizmának nevezték — dugaty­­tyú mozgott. A kazánból gőz áramlott a dugattyú alá. A gőzcsap elzárása után a hengerbe vizet fecskendeztek; a víz lecsapta a gőzt, vákuum keletkezett, mire a felette levő levegő lenyomta a dugattyút. A dugattyúrúd felül lánccal hatalmas egyenlőszárú himbához csatlakozott, melynek túlsó feléhez a szivattyúrudazatot kötötték. Megfelelő csap nyitásával újból gőz tódult a dugattyú alá, ekkor a szivattyúrudazat ismét lerántotta a himbát, s a dugattyú felemelkedett. Humphrey Potterről jegyezték fel, hogy kisfiú korában, amikor a gép csapjait kezelte, mialatt pajtásai játszottak, hogy ő is velük tarthasson, madzagokkal kötötte össze a csapokat, és a gép „magától járt”. Ilyesmit aligha lehet elképzelni. Sok ton­nás, veszedelmesen mozgó alkatrészek, drága pénzen megépített gép mellé aligha állítottak kisfiút. A Newcomen-gépek legelső példányainak is már elmés vezér­lőszerkezete volt, ami mutatja, hogy jól átgondolt, szívós munka előzte meg a gép szerkesztését, készítését, tehát szó sincs arról, hogy zsinórokkal összetá­kolt „találmány” lenne a gőzgép nyitó­záró szerkezete. A kontinensen Anglián kívül először Belgiumban, majd Magyarországon (Selmecen) állítottak fel gőzgépeket. Ezeket a gépeket ismerjük. A Festetics­­könyvtár több rajzot őrzött meg, azon­kívül a Bécsi Technikai Múzeumban megvan egy 1732-ből való modell, amelynek alapján az ilyen gépeket épí­tették. Akkoriban ugyanis a géprajzo­lás még nem volt annyira kifejlődve, hogy rajzról tudtak volna gőzgépet építeni. A selmeci gépekről pompás, tulaj­donképpen kémkedési célból készült rajzsorozat is maradt fenn. Nagy Fri­gyes részére készítették. Poroszország­ban be akarták vezetni a Newcomen­­gépeket, ezért a porosz király megbízott 1760 körül épült atmoszferikus gőzgép Coalbrokdale-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom