Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A "nagy század" technikusai
mondjuk. Ő találta fel a minden öntödében látható vas formaszekrényt, és bevezette az agyagformázás helyett a máig használt homokformázást. Kedélyes, érdekes ember volt, a messzeföldró'l érkezett tudósok öregkorában is felkeresték. Hetvennégy éves korában leesett a lóról, ez okozta halálát. Oroszok Az orosz kézművesek, bányászok, kohászok, automataépító'k minden időben híresek, keresettek voltak. 1. Péter cár, akit méltán neveznek „Nagy”-nak, óriási erőfeszítéseket tett hazája felemeléséért, az ipart, kereskedelmet, mezőgazdaságot, bányászatot, közoktatást egyaránt nagy erővel fejlesztette. A szakirodalom és az iparoktatás terén számtalan könyv, iskola jelzi működését. A bányászat, nehézipar kifejlesztése Oroszország létérdeke is volt, hiszen a svédek és németek (XII. Károly svéd, II. Frigyes porosz király) fenyegették a felemelkedő birodalmat. Az orosz kohókban készült vasból öntött ágyúk semmivel sem voltak gyengébbek a svédeknél, amiről a benyomult svédek Poltavánál igen meggyőző bizonyítékokat kaphattak. A nagy csatát Lomonoszov megfestette. I. Péter idejében tárták fel az ásványi kincsekben rendkívül gazdag Urál hegységet, s a kibányászott vas kohósítását hatalmas méretekben megindították, 1702—1709 között, a poltavai győzelemig 854 ágyút öntöttek. A gyárak, bányák, feldolgozóüzemek vízierővel dolgoztak. Az orosz fegyvergyárak a puskák, pisztolyok gyártásában bevezették az idomszereket. A készülő alkatrészeket előre megmunkált, pontos méretű idomszerekhez igazították, és így feleslegessé vált a készítendő alkatrészeknek utólagos méricskélése, reszelgetése. A fegyveralkatrészek csereszabatossá váltak. Minden egyes fegyveralkatrészt a szerelőpadon egy-egy halomba raktak, és a szerelést végző puskaműves a halomból válogatás nélkül bármelyik darabot kivehette, gyorsan helyére illeszthette. A nyugati világ számára csak jóval később, Elly Withney és Sámuel Colt amerikai gyárosok vezették be az idomszerekkel történő csereszabatos gyártást. A tulai orosz fegyvergyárak tehát a Nagy Péter-i időkben ismerték a csereszabatos gyártást, de eljárásukat külföldön nem ismerték meg, módszerük titokban, ismeretlenül maradt. Nagy Péter egyik érdekes újítása a lovaglótüzérség. Az üteg minden egyes harcosa lovagol, és így nagyon gyorsan tudnak a terepen mozogni, a tüzérség a lovasságot folyamatosan követni tudja. Lovaglótüzérség még a második világháborúban is szerepelt. Ismeretes a lelkesedés, amivel Nagy Péter a hajógyárakat és más üzemeket tanulmányozta. Szenvedélyesen dolgozott saját műhelyében, kitűnően esztergályozott. Mechanikai műhelye számára olyan esztergát építtetett, melyen a kést nem emberi kéz tartotta, hanem a befogókészülék: szupport. Nagy Péter szívesen küldte embereit nyugatra tanulni. Az előbb említett esztergakés befogó szerkezet kivitelezője, Nartov is bejárta Angliát, ahonnét ólom-, 218
