Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A tizenhetedik század
1807-ben egy 60 lóerős gőzszivattyúval segítették az üzemet, majd 1853—59-ben felújították, ha nem is teljesen eredeti nagyságában. A Marly vízmű technikailag azért érdekes alkotás, mert nagyszabású létesítmény építése során itt találkozott először a tudomány és technika, itt szólt bele a tudósok tanácsa tudományos érvekkel a tervezésbe. Sok és neves egyén szorgoskodott a mű körül. Legfontosabb építőanyag ekkor — és még nagyon sokáig — a fa volt. Fából épültek a szerkezetek vázai, sőt a legtöbb szerkezeti elem is. Fa fogaskerekek, himbák, ékek, rudak dolgoztak a gépekben, a gerendák csapolással — fecskefark alakú kivágásokkal — illeszkedtek össze. A szivattyúk hengerei, dugattyúi sárgarézből, bronzból, a szivattyúrudazatok vasból készültek. A rézcsövek lemezből készültek, úgy, hogy az összehajlított bádogot összeszegecselték, forrasztották, és bilincsnek nevezett gyűrűkkel erősítették. Műszerek A nagy építkezések, csatornázások, erődítmények emelése során szükséges tervezőmunkához pontos terepfelvételeket kellett készíteni. A vízszintes kitűzésére leginkább függőónt, ingát használtak. Picard abbé, Franciaország felmérője szintezőkészü- Szintezőkészülék. Picard műszere lékét úgy építette meg, hogy keresztalakú cső függőleges szárában inga lógott. A készülék akkor állt vízszintesen, ha az inga — függőón — a készülék 0 pontján állott. Minthogy a cső szárai egymásra merőlegesen álltak, a keresztcső pontosan vízszintesbe állt be. „Benézésre” fonalas nézőke szolgált. La Hire, a Marly vízmű egyik mérnöke, szintező készülékében ugyancsak ingát használt. Huygens készülékében a függőleges szár alján folyadék volt, ebben úszott a függőón, hogy a víz ellenállása a lengést csillapítsa s így a munkát nem kellett a készülék „megnyugvásának” várásával késleltetni. Nagyszabású országos felmérésekhez, csillagászati, szélességmeghatározásokhoz nagy kvadránsok szolgáltak. Picard idejében már a távcsövet is beépítették az irányzóműszerbe, és ezzel az irányzás pontosságát növelték. A földmérők kezében megjelent a távcsöves teodolit. A XVI. és XVII. században számos mű-13* 195