Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

Hogyan kezdődött?

HOGYAN KEZDŐDÖTT?

Thor Heyerdahl norvég kutató vezetésével 1955-ben tudományos expedíció indult a Csendes-óceán déli térségében levő' Húsvét-sziget régészeti felderítésére. Úgy gondolták, ó'si titkokat fejtenek meg, vagy legalábbis megkísérlik a sziget ismeretlen múltjának felkutatását.

A Húsvét-sziget vulkanikus lejtó'in száz és száz kőből faragott óriásszobor néz titokzatos archaikus mosollyal valahova messze, a végtelen horizont felé. Sok találgatás, mendemonda, szövevényes mese veszi körül ezeket a titánokat, amelyek egyike-másika, mint a kiásáskor kiderült, olyan magas, mint egy négyemeletes ház. Súlyuk többszáz tonna.

A szobrok sok fejtörést okoztak tudósnak, írónak, művésznek. Hogyan faragták az óriásokat a kó'korszakukat élő szigetlakok, milyen eszközökkel szállították és miként állították fel, sőt emelték faragott kőalapzatukra — gépek nélkül?

Fantasztikus regénybe kívánkozó elképzelések születtek. A szobrok mozgatását megpróbálták úgy magyarázni, hogy amikor készültek, a Föld még gyorsabban forgott, mint ma, ezért a földfelületen uralkodó centrifugális erő jobban „emelte” a tárgyakat, ezért azok könnyebbek voltak. Később kozmikus katasztrófa következtében a Föld forgása lelassult, a testek súlya megnőtt, a szobrok elmozdíthatatlan óriásokká váltak.

Heyerdahl sok más régészeti kérdéssel párhuzamosan meg akarta tudni, fel kell-e tételezni olyan erőt, ami régen működött, ma pedig hiányzik, vagy pedig elégséges, ha csupán a kőkori ember kultúráját tételezzük fel, mert a szobrok faragása, szállítása, felemelése így is megmagyarázható.

Senki sem tagadta, hogy a szobrokat kőkorszakukat élő emberek készítették. A bányákban, a szobrok születési helyén levő befejezetlen, vagy elszállításra váró alkotás körül szerszámok százai hevertek. Kőfejszék, azaz még fejszék sem, hiszen hiányzott a nyelük. Márpedig nem lehetett vitás, hogy ezekkel az ott heverő éles kőpengékkel faragták ki a vaskemény kőből a szobrokat.

A szigetlakok megbarátkoztak az expedíció tagjaival és megmutatták az ősi tudományt. A sziklafalat vízzel lelocsolták és marokra fogott kőfejszéikkel, énekszó közben ütögették a kőfalat. Pár nap múltán a sziklafalon hatalmas kőszobor körvonala bontakozott ki.

11