Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Fények a sötétség századaiban
„segítsége” nyomán Gutenberg minden vagyona elúszott. A Biblia még az ő műve volt, de később már a Peter Schöffer és Fust nyomda készítette a kelendő könyvet. Ezek már „nyomtatott” könyvekként keltek el, nem akarták kódexként feltüntetni az új művészettel készített „árut”. Gutenberg hamarosan másik nyomdába került, de már nem mint feltaláló és tulajdonos, hanem mint munkás. Politikai küzdelmek következtek, Gutenberg rossz oldalra állt, s 1462-ben menekülnie kellett. Később már anyagilag oly rosszul állt, hogy könyörületre szorult, a nassaui érsektől élelmet, bort, ruhát kapott, adót nem fizetett. Élete alkonyán állítólag megvakult. 1468. február 25-én már nem élt. A mainzi mezítlábas barátok templomában temették el. A templomot 1742-ben lerombolták, sírja megsemmisült. A középkor vége óta a nyomdák technikai berendezése sokáig alig változott. A régi századok nyomdáját jól érzékelteti a Prágai Technikai Múzeum egyik szobájában berendezett XVIII. századbeli nyomda. A könyvnyomtatás gyorsan elterjedt. 1500-ban már 208 városban 1213 nyomda működött. A könyvnyomtatás korai évtizedeiben készített könyveket inkunábuláknak, ősnyomtatványoknak nevezzük. 1500-ig kb. 1600 művet nyomtattak. Az inkunábulák fogalmát többféleképpen meghatározzák, esetleg még az 1536-ig készült nyomtatványokat is ide sorozzák. Az első könyveknek nem volt címlapjuk, a hátsó oldalon tüntettek fel néhány adatot, a nyomda nevét stb. Az első címlapot Jenson nyomtatta Velencében. Legnevezetesebb hazai inkunábula, a magyarok történetéről szóló Cronica hungarorum, Budán készült 1473-ban. Az első magyarországi nyomdász, Hess András, Mátyás udvarának dolgozott. Az első nyomtatott könyvek vallásos tárgyúak voltak, azután a klasszikus írók művei jelentek meg, majd alkímiai, orvosi, technikai művekre is sor került. A legrégibb nyomtatott technikai könyv, Valturio haditechnikai műve 1472-ben jelent meg. Roberto Valturio a mai színes könyvekre emlékeztető képeskönyvben, fametszeteken hadigépek rajzait mutatja be. A rajzok ugyan kezdetlegesek, de egyik-másik nagyon érdekes. Például egy metszet szélkerékkel hajtott páncéljárművet ábrázol, meglehetősen elrajzolt perspektívával. Valturio képeskönyvének kézirata 36 képpel már 1460-ban ismeretes volt, német nyelvű kiadása 1476-ban jelent meg, Ludwig Hohenwang nyomtatta. Ekkor adta ki e nyomda a római Flavius Vegetius 385-ből való könyvét is, amely a római hadügyet tárgyalta. Jellemző, hogy Vegetius ideje óta ezer esztendőn át a könyv nem avult el, amit kevés műről lehet elmondani... A technika szempontjából nézve kétségtelen, hogy a középkor a könyvnyomtatás feltalálásával és elterjedésével zárult le.
