Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Fények a sötétség századaiban
nyol király udvari mechanikusával találkozunk új hazájában, ahol a toledói Alcazar vízemelő művét építette, csodálatos csillagászati órákat, mozgó emberalakokat stb. készített. A könyvnyomtatás Az ókori művelt — és jómódú — ember kéziratokat szerzett. Az újkori könyvet vásárol. A könyvnyomtatás felfedezése, vagy pontosabban elterjesztése a középkori technikai fejlődés egyik legnagyobb horderejű vívmánya. A római és görög időkben író-rabszolgák sokszorosították a könyveket. Rómában könyvmásoló és kereskedő vállalatok működtek. Például Titus Pomponius Atticus banküzleteivel egy időben könyvmásoló műhelyt is fenntartott: egyikmásik keresettebb könyvéből ezer példányt is eladott. Amikor fia olvasni tanult, 24 rabszolga hátára betűket írtak, a rabszolgák helyüket cserélgették, miközben a fiatalúr az így kialakult betűkombinációkat olvasta. Az írás kialakulása, a betűk, jelek története az emberiség kultúrhistóriájának egyik legérdekesebb fejezete. Az évezredek során kőre, agyagtáblára, fára, pergamenre írtak. A kódexíró szerzetes simított állati hártyára írt. Ez volt a pergamen. Amikor a könyvet megunták, drága volta miatt a szöveget levakarták róla, újat írtak rá. így megszámlálhatatlanul sok értékes, klasszikus munka tűnt el, hogy jámbor elmélkedéseknek adja át a helyét. A papír régóta ismeretes. Nem lehetetlen, hogy készítését az emberek a darázstól tanulták. Nézzünk meg egy darázsfészket, olyan, mintha zsíros csomagolópapírból készült volna. A darázs a fát megőrli, testnedvekkel keveri, és az így kapott pépből építi fészkének sejtjeit. A kínaiak a Han dinasztia alatt (i. e. 180) ismerték meg a papírt s titkát sokáig őrizték; csak 751-ben ismerték meg az arabok elfogott kínai katonák révén, s hamarosan Szamarkandban papírkészítő üzemet nyitottak. Az új anyagot az egész arab világ, majd az ő révükön Európa is megismerte. Spanyolországban 1144-ben papírmalom működött. A középkorban Itáliában, Franciaországban jól ismerték a papírt. A nyomtatás a textilkelmék nyomásából alakult ki. A szöveteket Kínában már nagyon régóta nyomással díszítették, sőt egyiptomi sírleletben is találtak nyomott kelmét. A nyomás úgy történt, hogy fából kifaragták a mintát, a „nyomódúc”-ot befestékezték és rányomták a szövetre. így készültek a kínai könyvek. Egész oldalakat faragtak ki és nyomtak. Az elmozgatható, cserélhető betűkkel történő könyvnyomtatás, a nyomóbetűk készítésének művészete Johannes Gutenberg (1397—1488) nevét dicséri. Talán nem is kell hangsúlyozni, hogy a könyvnyomtatásnak sok feltalálóját tartják számon. Gutenberg előtt 400 évvel például egy kínai kovácsmester égetett agyagból készített írásjelekkel nyomtatott. Koreában, Itáliában, egyszóval mindenütt, ahol írással foglalkoztak, felmerült a könyv gyors, olcsó, egyszerű készíté-108