Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Fények a sötétség századaiban
ról, a XV. század leghíresebb csillagászáról s napgyűrűjéről. Regiomontanus Mátyás meghívására Budán is időzött, később Nürnbergben élt. Számos könyvét saját nyomdájában készítette: a naptárreform ügyében Rómában járva, pestisben halt meg. Tömegsírba temették. A napgyűrű lapos fémszalag, kis résén át besüt a Nap és rávilágít a karika belső felének osztására, ezzel jelzi az időt. Egy angol magángyűjteményből való napgyűrű képét bemutatjuk. Hasonlót találtak Nagyvázsony és Budavár romjai között is. Ezekről nem tudjuk, hol készültek. A kerekes órákkal kapcsolatban is elmondhatjuk, amit jóformán minden találmánnyal kapcsolatosan el fogunk mondani: feltalálták, mert szükség volt rá. írásos emlékek szólnak, hogy a XIV. században használtak órákat, a XV. század Itáliájában már órásmesterek dolgoztak. A legrégibb óraábrázolások egyikét a „Brüsszeli miniatúrá”-n találjuk. A brüsszeli királyi könyvtárban őrzött kódex — évszám nélkül — stíluselemzése mutatja, hogy a kézirat a XV. század harmadik negyedéből való, francia munka. A képen rugóhajtású asztali órát, asztrolábiumot, nagy állóórát stb. láthatunk. A középkorban találták fel az óraművek szabályozására szolgáló függőleges tengely végén ülő kétoldalú, egyenlőkarú emelővel dolgozó „foliot”-gátlást. A foliot orsóján kis lapok ülnek, ezek akadnak be a vízszintes tengelyű gát-kerék fogaiba, s miközben a foliot jobbra-balra perdül, az óra ketyegő hangot ad. Ilyen óra ma már csak múzeumokban működik, de 1656-ig, az ingaóra megjelenéséig általánosan használták. A kétkarú nehézkes foliot helyét később kerék foglalta el. Ez volt a „kerékgátlás”. Több nagyon szép középkor végi, újkor eleji óra ilyen szerkezetű. A régi óraszerkezetek vázát csavar helyett ékekkel rögzítették össze. Az ék feszesen tart, könnyen oldható, ezért még a XIX. században is sok óraművet készítettek összeékelt vázzal. Aprócsavart a középkorban nem ismertek még. A legrégibb géprajz, amit ez idő szerint ismerünk, ugyancsak óraszerkezetet ábrázol. Giovanni de Dondi 1348—1362 között készítette. A rajz nem teljes, nem mutatja az óra minden részletét. Az óra számlapján a Nap, Hold és az akkor ismert öt bolygó mozgását lehetett látni, azonkívül öröknaptár mutatta a napokat és a Napgyűrű. E. Lee gyűjteményéből 105
