Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)
II. rész A magyarországi címerhasználat története
szomszédos Elfingen címerében (72. ábra). Ágnes mostohalánya, a III. András első feleségétől született Erzsébet hercegnő az ugyancsak svájci Winterthur melletti Töss domonkos rendi kolostorában élt és halt meg 1336-ban. Ma is rá emlékeztet Töss falu címerében a - más, mezőgazdasági vonatkozású címerképek társaságában látható - hármas hegyen nyugvó kettős kereszt. De élő címerkép a kettős kereszt napjainkban Lotharingiában (Lorraine) is. Az Árpád-házzal való rokonságuk kifejezésére a nápolyi Anjouk már a középkorban felvették az Árpádok címereit. I. „Jó” René a Lotharingiával szomszédos Bar hercegségét is a magáénak mondhatta, s 1420- ban feleségül véve Lotharingiai Izabellát, apósa halála után megörökölte a lotharingiai hercegséget is (1431-1450). Utódainak hosszan tartó harcok után sikerült megszilárdítaniuk uralmukat Lotharingiában. Minthogy e küzdelmek során jelvényül a kettős keresztet használták, ez hercegségükben, majd azon kívül is hamarosan annyira közismertté vált, hogy a nyugati heraldikai szakirodalom a kettős keresztet már több száz éve lotharingiai kereszt néven említi. (A címerkép egyébként finoman utalt a család magyarországi trónigényére is, ennek érvényesítésére azonban sem René, sem utódai nem tettek kísérletet.) Amikor a porosz-francia háború után Lotharingiát 1873-ban Németországhoz csatolták, a francia érzelmű lotharingiai katolikus főpapok a kettős keresztet választották azon reményük kifejezésére, hogy a német uralom nem lesz tartós. A lotharingiai kereszt azonban a második világháború alatt vált világhírűvé. Hitler csapatai 1940-ben legyőzték a szövetségesfrancia, angol és belga seregeket, és ideiglenesen uralmuk alá hajtották Párizst és Franciaország nagy részét. A németekkel való kollaborálás helyett a harcot a végső győzelemig vállaló franciák - akik élére hamarosan de Gaulle került - a „Felszabadítás keresztje” néven is emlegetett vörös lotharingiai keresztet helyezték kék zászlajukra. A kettős kereszt így a „szabad francia erők” jelvénye, a náci elnyomás elleni harc szimbóluma lett. Az 1944 nyarán Normandiában partra szálló francia csapatok és a hozzájuk csatlakozó hazai ellenállók e jelvény alatt vettek részt hazájuk felszabadításában. Érthető, ha e jelvény ma is nagyon kedvelt Franciaországban. A második világháború után megkezdődött forradalmi politikai és társadalmi átalakulás eredményeként hazánk 1949 augusztusában népköztársaság lett. Az 1949-es alkotmány új 88
