Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)
II. rész A magyarországi címerhasználat története
fekvő urnán tartja, ebből víz ömlik a szikla alja felé, a kétfejű sas fölött kék bélésű, lengő kék szalagos, lebegő császári korona. A nagypajzson a magyar királyi korona nyugszik (71. ábra). Az első világháború eredményeként az Osztrák-Magyar Monarchia széthullott. 1918. november 16-án Magyarországon kikiáltották a köztársaságot, s néhány hét leforgása alatt az eddig használt közös és koronás államcímerek egyaránt anakronisztikussá váltak. Károlyi Mihály november végén miniszterelnöki rendeletében az 1849-es független Magyarország hagyományait újította fel, s a Kossuth-címert (koronátlan kiscímert) rendszeresítette pajzstartók nélkül, illetve lombdísznek vagy a köztársasági államformához illő egyéb ízléses díszítésnek a használatával. Rövid fennállása alatt a Magyar Tanácsköztársaságnak nem volt módja átfogóan rendezni a címerkérdést. Hivatalos szervei gyakran szerepeltették pecsétjeiken az ötágú vörös csillagot, de számos esetben jelvény nélküli, csupán szöveges pecséttel hitelesítették az általuk kiadott iratokat. Emellett jó néhány példát ismerünk a megelőző hónapokban bevezetett Kossuth-címeres pecsétek változatlan használatára, sőt megújítására 1919. március 21-e után is. (Az ötágú vörös csillag a fiatal szovjet-orosz állam hadseregének a jelvénye volt, s hamarosan Magyarországon is ismertté vált.) A tanácshatalmat megdöntő ellenforradalom a „király nélküli királyság” jelképéül az 1848-as (koronás) kiscímert választotta, 1938-tól azonban - főleg a katonai alakulatok zászlain - emellett sor került az 1915-ös egyesített (magyar közép) címer felélesztésére is. Ez utóbbi használata a trianoni béke által elcsatolt területek egy részének a visszaszerzését és az újabb (területi) revíziós igényeket igyekezett a heraldika nyelvén kifejezni. A második világháború végén a német segítséggel hatalomra kerülő Szálasi és hungarista mozgalma a koronás kiscímert választotta jelvényéül, de alája H betűt és nyilaskeresztet helyezett. Nem sokáig használhatták, a szovjet hadsereg győzelmei csakhamar véget vetettek uralmuknak. Az 1946. február 1-én kikiáltott köztársaság 1848-1849 politikai örökségéhez és az 1918—1919-es hagyományokhoz nyúlt vissza, amikor a Kossuth-címert (koronátlan kiscímert) vette használatba. 1949 augusztusáig volt érvényben, egyes elemeinek a továbbélése azonban egyes külföldi cimereken a 86