Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

II. rész A magyarországi címerhasználat története

ran használt, ezüsttel kezdődő és vörössel végződő sávozat helyett vörössel kezdődő és vörössel is végződő vágássor alakult ki, azaz vörös alapon négy ezüst pólya keletkezett, ami tisztábban ábrázolta a négy folyót, és heraldikailag is helyesen volt alkalmazható rá a „pólvás” címer kifejezés. (A párhuzamosan továbbra is használatban maradt vörössel és ezüsttel, illetve ezüsttel és vörössel hétszer vágott mezőt - a mesteralakoknál írtaknak megfelelően - szakmai szempontból helytelen pólyásnak mondani, de a gyakorlatban ezeket is gyakran nevezték pólyás címernek.) Az államcímerben az ország területét láttató szemlélet később a hármas halom újszerű értelmezésében is megnyilvánult: egy portugál szerző, Anton Macedo 1687-ben a hármas halmot Magyarország három legnagyobb hegyének a jelképeként értelmezi (nem mondja meg, melyek azok), majd a XVIII. században meginduló magyar heraldikai irodalom már a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát érti a hármas hegyen. Később egyesek bírálattal illették ezt a magyarázatot, újabbak költésével is kísérleteztek. Megpróbálták a Golgotával, Pannonhalma dombjaival, sőt az ország három vezető társadalmi „rendjével” is azonosítani a halmokat, de ezek az értelmezések nem terjedtek el. így végül a Tátra-Mátra-Fátra szimbolika maradt meg a köztudatban a XX. századig.

Címerünk pajzsa fölé a XIV. század óta helyeztek nyílt, leveles koronát. Ez egyre gyakrabban szerepelt, majd - először Zsigmond király idején - zárt koronává alakult. Rudolf (1576-1608) óta már csak zárt koronával találkozunk, s meghonosodott az a szokás, hogy az országcímer pajzsát a magyar királyi korona (Szent Korona) fedi. A királyi hatalmat jelképezte.

Magyarország királyai hosszabb-rövidebb időn át számos szomszédos tartományra is kiterjesztették uralmukat. Ha ezek jó részét véglegesen nem is tudták megtartani, uralmi igényeiket azzal hangsúlyozták, hogy e „hűbéres” tartományok uralkodói címét is használták, címerüket pedig felvették pecsétjükre. így alakult ki az ország - legnagyobbrészt igénycímereket tartalmazó nagycímert. Minthogy pedig külpolitikai vagy egyéb megfontolásokból egyes tartományokat nem szerepeltettek, alkalmazni kezdték az országcímernek egy olyan változatát is, amely a „kapcsolt részek” és „melléktartományok” címereinek csak egy részét ábrázolta. Kialakult a középcímer. A Magyarországot jelképező vágásos és kettős ke80