Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

Bevezetés

Bevezetés

A címerek ismét „divatosak” lettek Európa-szerte. Szovjet egyetemisták büszkén hordják kabáthajtókájukon ősi városaik jelvényeit. A franciaországi ódon várkastélyok udvarán rendezett népszerű hang- és fényjátékok bemutatásakor címeres zászlókat lobogtat a szél. Finnországban az útjelölő táblák a különböző helységek címereit is feltüntetik. S minthogy ez a fajta divat nem ismer államhatárokat, a heraldika reneszánsza hazánkba is eljutott.

Előszeretettel használt címeres ábrázolásaink azonban gyakran nem felelnek meg a címerekkel foglalkozó tudomány, a címertan (heraldika) követelményeinek. Ráadásul a fellendülő nemzetközi turistaforgalommal egyre több külföldi címerértő látogat Magyarországra, akik bizony észreveszik a szabályok ellen vétő (antiheraldikus) címereket. E könyv célja, hogy röviden és népszerűén bevezesse az olvasót a heraldikai alapismeretekbe. Szeretne olyan mű lenni, amely a grafikusok, tervezők, városaik számára címert kereső tanácsi vezetők és a címertan iránt érdeklődő olvasók igényeit elégíti ki. Megismertet egyrészt a heraldika szabályaival, másrészt a régi és új magyar címerek jellegzetességeivel. Az elmúlt fél évszázadban nem jelent meg Magyarországon nagyobb összefoglaló heraldikai mű, ráadásul Áldásy Antal Címertani - összehasonlítva más, hasonló témájú külföldi könyvekkel - már megjelenésekor (1923-ban) konzervatív szemléletűnek számított. Az 1961-ben megjelent Művészettörténeti ABC néhány címszavában Kumorovitz Lajos Bernát professzor néhány oldalon példamutató tömörséggel és kitűnő illusztrációkkal sikeresen bemutatta ugyan a legfontosabb heraldikai alapfogalmakat, de a rendkívül szűkre szabott terjedelem következtében nem pótolhatta egy összefoglaló, új magyar címertan hiá7