Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)
II. rész A magyarországi címerhasználat története
pecsétjén a vágások és a kettős kereszt (külön pajzsba helyezve) egyaránt szerepelnek. I. Ulászló (1440-1444) a kettős kereszt mellett a lengyel sast és a litván lovast is használta. Minthogy az ország lakossága a pénzeken, királyi pecséteken egyaránt szemlélhette a vágásos és a kettős keresztes mezőt egyéb címerábrákkal együtt, különböző változatokban egyaránt az uralkodóhoz köthette. A XIV. század elejétől kezdve azután fokozatosan jelentőségét vesztette a finom jelentésbeli különbség a vágás és a kettős kereszt között. A hivatalos heraldika azonban még jó ideig számon tartotta. 1369-ben I. Lajos meg is mondja, hogy a kereszt az ő királyi jelvénye. Az Anjoukorban azután kezd kialakulni az országcímer fogalma is. (Idősebb) Erzsébet királyné 1380-ban kelt évi végrendeletében Magyarország címerét említi. (Sajnos nem tudjuk biztosan megmondani, milyen ábrázolást érthetett rajta.) I. Ulászló néhány pénzén és egyik pecsétjén koronával fedett és hasított címerpajzsban egyesítik a vágásos és a kettős keresztes mezőt. Ez már a magyar címernek olyan változata, amely más tartományra való utalást nem tartalmaz, s ezért később kiscímernek nevezte el a heraldikai irodalom. Ez az egyesítés azonban ekkor még rövid életűnek bizonyult, minthogy továbbra is előfordult, hogy csak a kettős keresztet tekintették az ország címerének. Mátyás (1458-1490) királyunk is ilyen értelemben hivatkozott rá, amikor a főkegyúri jog kérdésében összekülönbözött IV. Sixtus (1471-1484) pápával. Ekkor azt írta a pápának, hogy inkább hajlandó hármas keresztté változtatni az ország címerét, mint jogairól lemondani. Nagyon tanulságos az a tény, hogy Mátyás 1464-ben a vágásos címert részesítette előnyben pecsétjein. Emellett - más címerábrázolásokkal egyesítve - családi jelvényét, az aranygyűrűt tartó hollót is pajzsára emelte. Magyarország királyai a XIV. századtól kezdve egyúttal más országok és tartományok fölött is uralkodtak, s természetesen ezek címerét és családi címerüket is szerepeltették pecsétjeiken. így olyan változatok jöttek létre, amelyek hazánk címerét számos más tartomány, illetve idegen ország címerével egyesítették, s ennek érdekében az egyes címereket a legkülönbözőbb variációkban rendezték el. Ilyenkor többször előfordult, hogy a legkülönbözőbb címerek egy pecséten való ábrázolásánál a vágásos és a kettős keresztes pajzsmező elkerültek egymás mellől. Nyugalom e téren csak a Habsburgok ide-76
