Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

I. rész. A címer

ábra), Nagycenk (42. ábra), Hornok (41. ábra) vagy más hely­ség címerének az ekevasa csakúgy, mint Nagymarton (Mat­­tersdorf) régi pecsétjének a csáklyavasa (45. ábra). Körzőt, kő­műveskalapácsot, vakolókanalát és derékszöget ábrázol a sop­roni kőművesek XV11I. századból való, ravatalt díszítő táblá­jának a címerrajza (46. ábra). Kék mezőben tizenkét küllős arany kocsikerék fölött kétfogantyús vonókés és bognárbárd több ipartörténeti emlék - látható a pápai bognárok 1863-ban készített céhzászlajának a címerábrájában (47. áb­ra). A középkorban gyakran előfordult, hogy a házakat (téglá­kat), árucikkeket előállítóik (olykor tulajdonosaik) különbö­ző vonalkombinációkkal (ún. házjegyekkel, ötvösjegyekke\, mesterjegyekkeX) jelölték meg. Ezek aztán gyakran apáról - a mesterséget közvetlenül öröklő - fiúra hagyományozódtak, s 47. ábra 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom