Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

I. rész. A címer

ábra), Nagycenk (42. ábra), Hornok (41. ábra) vagy más helység címerének az ekevasa csakúgy, mint Nagymarton (Mattersdorf) régi pecsétjének a csáklyavasa (45. ábra). Körzőt, kőműveskalapácsot, vakolókanalát és derékszöget ábrázol a soproni kőművesek XV11I. századból való, ravatalt díszítő táblájának a címerrajza (46. ábra). Kék mezőben tizenkét küllős arany kocsikerék fölött kétfogantyús vonókés és bognárbárd

több ipartörténeti emlék - látható a pápai bognárok 1863-ban készített céhzászlajának a címerábrájában (47. ábra).

A középkorban gyakran előfordult, hogy a házakat (téglákat), árucikkeket előállítóik (olykor tulajdonosaik) különböző vonalkombinációkkal (ún. házjegyekkel, ötvösjegyekke\, mesterjegyekkeX) jelölték meg. Ezek aztán gyakran apáról - a mesterséget közvetlenül öröklő - fiúra hagyományozódtak, s

47. ábra

43