Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

I. rész. A címer

gyó volt (11. ábra), tehát napjaink embere számára ellenszenvesnek tartott hüllőket sem vetették meg.

A heraldika kedveli a növényvilágból vett címerképekét is. Gyakran fordulnak elő stilizáltam olykor más típusú tantérképekkel együtt, így például a viruló babérkoszorú a holló csőrében (37. ábra); búzaszálak oroszlán mancsában (92. ábra); dohánylevél fogaskeréktől övezve (10. ábra). A liliom csak kivételesen szerepel természetes formájában (pl. a Kossuth-címer pajzstalpból kinövő, három virágban végződő kerti lilioma - 94. ábra). A heraldikai liliom háromlevelű, a középső alul és felül hegyben végződik, az oldallevelek felül kihajlanak, és lefelé fordulnak, alul felfelé hajlanak. A harmadik levelet szalag tartja össze. Az arany liliom a francia királyok címerképeként vált ismertté, saz Anjouk révén a XIV. században hazánkban is elterjedt. Először Károly Róbert (1308-1342) pecsétjén sze-39