Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

I. rész. A címer

ezüst pólya látható (55. ábra). A cölöppel kapcsolatban elmondottakat értelemszerűen itt is alkalmazva, a fél szélességű pólyát csíknak, a még keskenyebbet fonálnak mondjuk. Két keskeny, párhuzamos pólyát ikerpólyának nevezünk.

Előfordul, hogy egyidejűleg vágott és hasitott pajzs szerepel valamelyik címerben. Ha ez egyszer vágott és hasított, akkor negyedelt vagy négyeit pajzsról beszélünk. Különösen címeregyesítéseknél, címerbővítéseknél fordul elő, vagyis akkor, amikor"egy pajzsban több címerábrázolást akarnak megjeleníteni. Mohács városának ezüsttel és vörössel negyedelt pajzsában mindegyik negyedbe címerképeket helyeztek (22. ábra). Két címerképet is szépen lehet negyedelt pajzson egyesíteni. V. László király (1440-1457) 1453-ban kelt címereslevelével koronát tartó oroszlánnal bővítette a törökverő hős, Hunyadi János családi címerét, amely gyűrűt tartó hollót ábrázolt. A holló a négyeit pajzs 1. és 4. mezejébe, az új címerkép, az oroszlán a 2. és 3. mezőbe került (58. ábra). Három címer egyesítésénél négyeit pajzs esetén (rendszerint a 2. és a 3. negyedben) megismétlik a kiemelendőnek tartott címert, majd a fontosabbat az 1. negyedbe, s a kevésbé fontosat a 4. negyedbe helyezik. (A pajzs jobb oldala mindig előkelőbb, mint a bal oldala.) Persze a negyedelés helyett a vágás és a hasítás olyan kombinációjával is egyesíthető három címerkép egy pajzson, hogy a hasított pajzsnak csak az egyik felét vágjuk, mint Győr más vonatkozásban már említett címerében (21. ábra).

A több hasítás és vágás együttes alkalmazásával létrejövő többször hasított és többször vágott pajzs olyankor szokott előfordulni, amikor négynél több címert kell egy pajzson elhelyezni. Erre főként uralkodói (ország-) címereken kerül sor, minthogy ezeken az illető uralkodó valamennyi országának,

29