Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)
I. rész. A címer
ezüstöt, sőt a színek közül is megpróbáltak egyeseket kiemelni. A későbbiekben azonban ezek a törekvések elszigetelődtek, s így minden színt és fémet azonos értékűnek tartunk. Külföldön szokás volt a pajzsot különféle bundabőrökkel is bevonni. így alakult ki a hermelin (fehér alapon fekete tincsek), az ellenhermelin (fekete alapon fehér tincsek), az evetbőr (a szürke mókus kékesszürke hátbundájának csíkokban való alkalmazása miatt kékesszürkével és fehérrel tarkázott pajzs) és a mái (szürke, habos bunda, nemegyszer azonosnak tartják az evetbőrrel). Ezenkívül a pajzsmező üres részét különféle díszítésekkel töltötték ki. Ilyenkor a pajzsot damaszkoztak (hímezték). A színeket és a fémeket együttesen máz[ak]nak nevezik, de ezen a téren igen nagy a szakkifejezésbeli bizonytalanság. Vannak kutatók, akik a fémeket is színeknek mondják, mások (így napjainkban főleg egyes svájci heraldikusok) a mázak közé sorolják a pajzsot borító bundabőröket (szőrméket) is. Minthogy ez utóbbiakat nálunk - ritka kivételtől eltekintve - nem használták, a bundabőrök elnevezése inkább csak elméleti kérdés, de az egységes terminológia kialakításának az érdekében figyelmet kell rájuk fordítanunk. A magunk részéről - a magyar heraldika más művelőivel folytatott megbeszélések alapján - a mázfak] kifejezést a fémeket és a színeket öszszefoglaló fogalomnak tekintjük és használjuk e könyvben. Ugyanakkor a színek, fémek és bundabőrök (szőrmék) együttes neveként a borítás [ok] szakszót tartjuk meghonosításra alkalmasnak. E szó, illetve a különböző mázakkal és bundabőrökkel borított pajzs új szakkifejezés, s szerintünk alkalmazható mindannak a legáltalánosabb (közös) megnevezésére, ami egyáltalán a pajzsra kerülhet. Emellett jól beilleszthető a régi címerhasználatot alapul vevő heraldikai terminológia gyakorlatába is, hiszen a legősibb címereket valóban úgy helyezték a pajzsra, hogy azt különböző színű ruhadarabokkal, szőrmékkel beborították, fémekkel átfogták.
