Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

II. rész A magyarországi címerhasználat története

után is, jóllehet nem szlo­vák nemzetbeli királyoktól erednek. S a szlovák heral­­dikusok álláspontja szerint a városi címerekben látható szentábrázolások is fenn­­tartandók, ha a pajzsban látható személy a város név­adója volt! Persze mindez nem jelenti azt, hogy mindenáron fenn kell tartani a régi címereket. Főleg a barokk korában, a XVIII. században a Habsburg-királyok számos olyan város­címert adományoztak, amelyek nem váltak népszerűvé, nem elég esztétikusak, sőt olykor antiheraldikusak is. Ilyenkor nem kell félni az új címer választásától, s akkor sem, ha az illető település jellege időközben teljesen megváltozott, átalakult. Nem jelképezheti például a régi ekevas az időközben tekinté­lyes ipari várossá nőtt települést. Szükségképpen új jelvényt kell pajzsukra emelniük az új településeknek, több kisebb hely­ség összevonásával keletkezett új városoknak stb. is. Az új cí­mer megtervezésére több lehetőség van. Ha rendelkezésre áll olyan régi címer, amelynek felhasználhatjuk valamelyik motí­vumát, nyugodtan tegyük meg, s állítsunk melléje az új városra jellemző valamilyen modern, ugyancsak egyszerű ábrázolást. De a címerpajzsra helyezhetjük a város valamely híres, jelleg­zetes ipari vagy mezőgazdasági termékét (jó példa erre Makó címerének a hagymája), a város vagy környéke valamely ter­mészeti, építészeti vagy egyéb nevezetességét, mindezt a heral­dika nyelvére „lefordított”, ízléses megfogalmazásban. Ott pe­dig, ahol erre lehetőség van, feltétlenül meg kell ragadni az al­kalmat beszélő címer alkotására. Mindig lehetőleg a legkeve­sebb ábrázolást vigyük a pajzsra, s a lehető legjellegzetesebb formában! így érhetjük csak el, hogy azonnal felismerhető le­gyen, s ne tűnjék el a településükről mindent elmondani kí­vánó s éppen ezért jellegtelen városcímerek tengerében. Ha e szempontokat figyelembe vesszük, nagy a valószínűsége an­nak, hogy városunk jelképét a lakosság hamar megszereti, s országosan is hamar ismertté és elismertté válik. 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom