Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)
A papírkészítés művészete napjainkban
A simaság ugyancsak fontos papírtulajdonság. A papírok felülete a felhasználási céltól függően különféle mértékben simított. A simaságot úgy határozzák meg, hogy egy csiszolt üveglaphoz papírlapot szorítanak, meghatározott mennyiségű levegőt bocsátanak közöttük keresztül, és ennek áthaladási idejét mérik (Bekk-féle készülék). Természetesen az érdesebb papírokra kisebb érték jellemző. Gépsima papírok simasága legfeljebb 40 s körüli, míg a papírgépen kívüli simításnál a 100 s simasági érték is elérhető. A papír írhatóságát, nyomhatóságát és általában nedvszívó képességét az enyvezettség, illetve annak mértéke jelentősen befolyásolja. Jellemzése különböző módszerekkel, pl. írhatósági vizsgálattal, úsztatási idő, vízfelvevő képesség, szívómagasság mérésével történhet. Az írhatósági vizsgálat annak a legvastagabb tusvonalnak a keresése, amely még nem fut szét a papíron; az úsztatási idő a tinta átszívódási ideje a rajta úszó papírlapon, a szívómagasság a meghatározott ideig vízbe mártott végű papírszalagon felhúzódó nedvességcsík hossza. A kartonok és lemezek számozása a különböző négyzetmétertömegű, 700X1000 mm ívméretű lemezek kezelését egyszerűsíti. A hosszú évtizedekkel ezelőtt kialakult gyakorlat a következő: a 700X1000 mm-es kartonokat és lemezeket 25 kg-os csomagokban szállítják. A számozás megmutatja, hogy egy csomagban hány ív van. Néhány példa: számozás négyzetmétertömeg db/25 kg g/m2 20 1800 25 1400 30 1200 35 1000 40 900 50 700 60 600 70 500 80 450 90 400 100 350 Az 50-es lemezből tehát egy 25 kg-os csomagban 50 db 700 g/m2-es lemez van. A minőség megjelölésére gyakran 91
