Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)
A papírkészítés művészete napjainkban
pl. fémsót a víz nem tartalmazhat. A vízről szólva meg kell említeni azt is, hogy a papíripari rendszerekből elfolyó vizet a természeti környezet védelme érdekében szennyező anyagoktól mentesen, megtisztítva kell a folyókba, tavakba visszajuttatni. Ez óriási feladat, legtöbbször nagy beruházási költséget igényel, de elkerülni saját jövőnk érdekében sem szabad. Hogyan készül a papír? A papírgyártás a papírgépen kezdődik, és általában azon is fejeződik be. Mielőtt azonban ezt a csodálatos szerkezetet megismerjük, nézzük meg, hogy miként állítják elő a papírpépet, tehát azt a híg, vizes rostpépet, amelyből a papír készül. A papírgyártás nyersanyagainak áttekintésekor már láthattuk, hogy a növényi eredetű rostos anyagokból készített cellulóz, a facsiszolat és a hulladékpapír a legfontosabb kiindulási anyag. A világon számtalan papirféleséget gyártanak (a papírok fajtáival és tulajdonságaival még részletesen foglalkozunk), mi most kiválasztunk egy átlagos irodai papírminőséget példánkhoz, és azt állítjuk, hogy ez 60% cellulóz, 20% facsiszolat és 20% hulladékpapír felhasználásával készül. Kíséreljük meg nyomon követni ezeknek az anyagoknak az útját, amíg eljutnak a papírgép előtti utolsó tárolókádba, az ún. gépkádba, s ahonnan a papírgyártáshoz minden fontos kiindulási anyagot tartalmazó pépet a papírgép szitaszakaszára vezetik. Tételezzük fel, hogy olyan gyárba pillanthatunk be, ahol papírgépen kívül cellulóz- és facsiszoló üzem is van. Ez nem általános, a papírgyárak egy része a cellulózt és a facsiszolatot nem maga állítja elő, hanem vásárolja. A cellulóz A cellulózgyártás az a műveletsor, amelynek során a papírgyártás céljaira megfelelő cellulózrostokat a növényi alapanyagokból vegyszerek és hő segítségével elkülönítik oly 81
