Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)
Együtt a holnapért
Együtt a holnapért Gyáróriás Uszty-Ilimszkben, az Angara partján A KGST komplex programjának megvalósításában mérföldkőnek tekinthető az az egyezmény, amelyet Bulgária, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió képviselői írtak alá 1972-ben Moszkvában az Uszty-Ilimszkben építendő évi 500 000 t kapacitású cellulózgyár létesítésében való együttműködésről. Uszty-Ilimszk Irkutszk körzetében fekszik, az Angara folyó mentén. Az 1850 km hosszú Angara a Bajkál-tóból ered és a Jenyiszejbe torkollik. A folyó a Szovjetunió egyik legjelentősebb energiahordozója; hat vízi erőmüve — ezek részben már elkészültek, részben most épülnek — összesen 94 milliárd kWó energiát szolgáltat majd. A cellulózgyár telepítésének végleges eldöntése előtt a tervezők nagyon gondosan tanulmányozták a létesítendő objektum nyersanyaggal, vízzel, villamos energiával és tüzelőanyaggal való ellátásának lehetőségeit. Több változatot dolgoztak ki a gyár elhelyezésére. Ezek közül választották ki végül azt a telephelyet, amely a főleg fenyőfából álló nagy nyersanyagbázis középpontjában fekszik Bratszktól 200 km-re északra, ott, ahol az Ilim folyó az Angarába ömlik. A gyár nyersanyagellátását az erdő természetes növedéke mintegy 50 évre biztosítja. A tervek szerint évi 3 millió m3 fát használnak majd fel, ezek megoszlása: 92% fenyő (erdei, luc, jegenye) és 8% lombosfa (nyír és rezgő nyár). Legnagyobb az erdeifenyő részaránya (40%). Az értékes fa és a hulladékok legésszerűbb felhasználására a faipari csomópontban komplex fafeldolgozó üzemet 123
