Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Március

Március 31

Hold a Hold körül

•'й

i'-\ 'rS\K ' ..

A Hold eléréséhez sok előzetes vállalkozásra volt szükség. Csak ezek sikerei után nyílt meg az út a Holdra az ember számára is. A Luna-3 és Zond-3 felvételeket készített a Holdnak a Földről sohasem látható túlsó oldaláról. A Hold felszínébe ütköző, de a közeledés közben ezerszámra felvételeket készítő Rangerek fotói, valamint a Hold felszínére simán leszállt Luna-9 csodálatos felvételei megmutatták a Hold felszínének egyes szűk területeit.

A holdfelszín általános megismeréséhez azonban ezektől eltérő eszközökre is szükség volt. Csak a Holdat körüljárt szputnyikokra lehetett bízni azt a feladatot, hogy elkészítsék a holdfelszín teljes térképét. Ennek a jelentős programnak első megvalósítója lett az 1966. március 31-én útnak indított holdszonda, mely április 3-án Luna-10 néven hold körüli pályára tért.

A Hold fölött 350—1000 km távolságban, két perccel kevesebb, mint három óra alatt keringő Luna-10 rendkívül fontos méréssorozatot végzett a Hold kozmikus környezetéről s magáról a Holdról. Minden addigi, Hold felé küldött szonda gyorsan szelte át a Hold környezetét, és tartós, megismételt mérésekre nem volt lehetőségük. A Luna-10 jelentősége az, hogy hosszú időre terjedő folyamatos méréseket végezhetett.

A Luna-10 távolságának és keringésidejének ismeretében rendkívül pontos adatot kaphattunk a Hold tömegére. Az így kapott 1/81,3 földtömeg jól egyezett a korábbi eredményekkel. Más vonatkozásban is fontos eredményt szállított a Luna-10. Megtudtuk, hogy a Hold közvetlen közelében sokszorosan nagyobb a porszemcsék sűrűsége, mint a bolygóközi térben. A Hold kőzeteinek gammasugárzása hasonlatos a földi bazaltéhoz. A Luna-10 műszerei szerint a Holdnak mágneses tere is lenne, a szakértők szerint azonban a mágnesség nem a Holdtól származik. A mérés ui. holdtöltekor történt, és akkor a Föld mágneses csóvája messze túlnyúlik a magnetoszféra normális határán, s eléri a Holdat is. Ezenkívül — nagyon gyenge — mágneses teret a Napból származó töltött részecskék (napszél) is okozhatnak.

K. Gy.