Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Március
Március 8 A tulajdonnevek fogalommá válása a technika területén igen gyakori. Gyakran beszélünk Diesel-motorokról, morzegépekről, röntgenberendezésekről, Zeppelin-léghajótípusokról stb. A „Zeppelin” léghajótípus nevét Ferdinand Zeppelin grófról nyerte, aki 1838-ban született Constanzéban. A tisztiiskolát végzett hadnagyot 1857-ben avatták, majd az amerikai polgárháború idején megfigyelőként részt vett a háborúban. Itt léggömbről figyelték a csatateret. Ekkor merült fel Zeppelinben a gondolat, hogy kormányozható léghajót kellene építeni, ami a hadviselésben különösen nagy előnyt jelentene. Ám az egymást követő háborúk nem tették lehetővé, hogy elképzelését megvalósítsa, s mint vágyálom lebegett állandóan szeme előtt a kormányozható léghajó eszméje. 1890-ben altábomaggyá nevezték ki, és a következő évben rendelkezési állományba került. Ekkor kezdte meg eszméjének megvalósítását. 1897- ben részt vett a magyar Schwarz Dávid (1. február 28-i cikkünknél. — A szerk.) léghajókísérleteiben, az első sikeres felszállásnál — amikor a magyar feltaláló már nem élt. A legjobb német mérnökgárda bevonásával megépítette merevvázas — és ami nagyon fontos! —, a léghajótesten elhelyezett kormány felületekkel kormányozható léghajóját, amely 1900. július 3-án a svájci Boden-tónál, Manzellben szállt fel. Egykorú karikatúrák Zeppelin léghajójáról A felszállás sikeres volt, de húszperces repülés után, a leszállásnál a gép összetört. A 62 éves tábornok azonban derekasan helytállt, nem adta fel a küzdelmet. Közgyűjtésből (sorsjátékot is rendezett) újból megépítette léghajóját, és 1906-ban óránként 30 mérföldes sebességgel két sikeres repülést is végzett. Zeppelin 1917. március 8-án halt meg. Léghajótípusát halála után a németországi Friedrichshafenban továbbfejlesztették. Sikerrel alkalmazták a „Zeppelinek”-et az első világháborúban. 1931-ben Budapesten is megjelent a híres Graf Zeppelin nevű léghajó. P. J.
