Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Március

Március 6

Egy afrikai vulkán magyar „keresztapja"

A fekete kontinens, Afrika térképén az egyenlítőtől valamivel északra, egyetlen magyar névvel találkozunk: a Teleki-vulkánéval.

Egy közelmúltban megjelent kenyai turisztikai kiadványban a következő sorok láttak napvilágot: „ Az első európai utazó ezen a vidéken a német (!) Teleki gróf volt.”

Teleki Sámuelt (1845—1916), a gazdag földesurat elsősorban vadászszenvedélye vitte Afrikába. Ezenkívül ismeretlen tájakat is szeretett volna felfedezni, olyan vidékeket bejárni, ahol előtte európai még nem fordult meg. Mindkét elgondolását megvalósította.

Teleki 1886 novemberében találkozott Zanzibarban Höhnel osztrák tengerésztiszttel, aki az expedíció térképésze és krónikása volt. A következő év februárjában indult el a kétszáz tagú karaván a Kilimandzsáró felé. Teleki 5310 méter magasságig, a hóhatárig felküzdötte magát, de tovább nem jutott, mert a hegyibetegség úrrá lett rajta. A Kenya-vulkánra is feljutott 4680 méterig.

1888. március 6-án a kelet-afrikai árokrendszer kenyai szakaszán egy addig feltérképezetlen és ismeretlen, tízezer négyzetkilométernél nagyobb tavat fedezett fel. Ezt barátjáról, Rudolf trónörökösről nevezte el. Március 10-én fedezte fel a vulkánt, április 20-án egy kisebb tavat, amelyet a trónörökös feleségéről Stefániának keresztelt. Az osztrák naplóvezetőnek, a Habsburg-elnevezéseknek köszönhető, hogy ma is sokan tévesen ismerik a felfedezés történetének ezt a fejezetét, innen az idézett kenyai turisztikai könyv állítása is (amely tetejébe még a németet és az osztrákot is összekeveri).

A Teleki-expedíció hármas felfedezése, gazdag néprajzi gyűjtése jelentős tudományos fegyvertény volt, sokkal fontosabb, mint a sikeres vadászatok. Egy híres Afrika-kutató így írt erről: „Teleki útjának eredményeképpen ismerte fel Eduard Suess a Kelet- Afrikában és Szíriában végighúzódó nagy árokrendszer összefüggését.”

P. B. P.