Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Március

Március 6 Egy afrikai vulkán magyar „keresztapja" A fekete kontinens, Afrika térképén az egyenlítőtől valamivel északra, egyetlen magyar névvel találko­zunk: a Teleki-vulkánéval. Egy közelmúltban megjelent kenyai turisztikai ki­adványban a következő sorok láttak napvilágot: „ Az első európai utazó ezen a vidéken a német (!) Teleki gróf volt.” Teleki Sámuelt (1845—1916), a gazdag földesurat elsősorban vadászszenvedélye vitte Afrikába. Ezen­kívül ismeretlen tájakat is szeretett volna felfedezni, olyan vidékeket bejárni, ahol előtte európai még nem fordult meg. Mindkét elgondolását megvalósította. Teleki 1886 novemberében találkozott Zanzibarban Höhnel osztrák tengerésztiszttel, aki az expedíció térképésze és krónikása volt. A következő év február­jában indult el a kétszáz tagú karaván a Kiliman­dzsáró felé. Teleki 5310 méter magasságig, a hóhatárig felküzdötte magát, de tovább nem jutott, mert a hegyibetegség úrrá lett rajta. A Kenya-vulkánra is feljutott 4680 méterig. 1888. március 6-án a kelet-afrikai árokrendszer kenyai szakaszán egy addig feltérképezetlen és isme­retlen, tízezer négyzetkilométernél nagyobb tavat fe­dezett fel. Ezt barátjáról, Rudolf trónörökösről ne­vezte el. Március 10-én fedezte fel a vulkánt, április 20-án egy kisebb tavat, amelyet a trónörökös felesé­géről Stefániának keresztelt. Az osztrák naplóvezető­nek, a Habsburg-elnevezéseknek köszönhető, hogy ma is sokan tévesen ismerik a felfedezés történetének ezt a fejezetét, innen az idézett kenyai turisztikai könyv állítása is (amely tetejébe még a németet és az osztrákot is összekeveri). A Teleki-expedíció hármas felfedezése, gazdag nép­rajzi gyűjtése jelentős tudományos fegyvertény volt, sokkal fontosabb, mint a sikeres vadászatok. Egy híres Afrika-kutató így írt erről: „Teleki útjának eredményeképpen ismerte fel Eduard Suess a Kelet- Afrikában és Szíriában végighúzódó nagy árokrend­szer összefüggését.” P. B. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom