Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Január

Január 24 K$í/­■ Aki fölfedezte az altatást ' . /: • • -\ v.‘ -V • ■ * V. ж r w a ■ <- • **» S ■ ? ’У, ■ • • V л 4»,; • • ' C;\ :. ■ ул, ■ , : ; Vagy 130 éve ismerték már a dinitrogénoxid (N20) hatását: ha valaki belélegezte, szinte megrészegült tőle. Jó kedve támadt, dalolt, nevetett. El is nevezték ezt a gázt kéjgáznak. Cirkuszokban is használták a közönség mulattatására. Egy ilyen cirkuszi előadáson vett részt 1844 végén Horace Wells, egy amerikai kisvárosban élő fogorvos. ö is nagyokat nevetett azon, miképpen csetlik-botük, nevet és kapálózik a kéjgáz hatására a városka egyik polgára, Mr. Cooley, aki tréfás kedvű ember lévén, hajlandó volt belélegezni a gázt. Azután Mr. Cooley alaposan beverte a sípcsontját egy padba, de szemmel láthatóan nem fájt neki. És amikor később Wells megkérdezte tőle: nem érzett-e fájdalmat, határozott „nem”-mel felelt. Ebből szüle­tett meg Wells agyában a nagy ötlet: „Dinitrogónoxid-belégzésben fájdalom nélkül hú­zom ki a fogat! Híres és gazdag ember leszek!” Ki is próbálta a módszert előbb önmagán, majd betegein. A siker teljes volt, a foghúzást teljesen fáj­dalommentesen végezhette el. A következő évben Wells felkereste Warrent, a híres bostoni sebészt. Elmondta, hogy fájdalom nél­kül tud fogat húzni, és támogatását kérte módszeré­nek bemutatására. Warren az egyik egyetemi elő­adása után így szólt hallgatóihoz: — Kinek van fájós foga? Ez az úr — és Wellsre mutatott — fájdalom nélkül kihúzza! Egy kövér, nagy darab fiatalember jelentkezett. Wells belélegeztette vele a gázt, majd fogójával meg­ragadta a fogat. A diák azonban fájdalmában fel­ordított. Az érzéstelenítés nem vált be! Wells megszégyenülten elsompolygott. Ivásnak ad­ta a fejét, és 1848. január 24-én öngyilkos lett. Mi okozta Wells kudarcát és ezzel tragédiáját? Az, hogy ő még nem tudta: vannak nagyon nehezen el­altatható betegek. (Elsősorban az alkoholisták tar­toznak közéjük.) Wells mindössze 33 éves volt, amikor meghalt. Két­ségbeesett tettének okai között azt is meg kell emlí­teni, hogy 1846-ban súlyos csapás érte becsvágyát: ekkor fedezték fel, hogy éterrel valóban megbízható narkózist lehet előidézni. Megkezdődött az altatás, a narkózis diadalútja. 8г. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom