Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Október
Október 17 Galvanoplasztika Borisz Szemjonovics Jakobi (1801—1874) akadémikus, orosz tudós 1834-ben megtervezte, majd elkészítette az első, gyakorlati célokra alkalmas villanymotort, amely a maga idejében tökéletesen megfelelt feladatának. E motor volt az elektromágneses gépek általános elméleti kidolgozásának kiindulópontja. Emellett a technikának egy új ágazatát is megalapozta : a galvanotechnikát. 1837. október 17-én mutatta be galvanoplasztikai eljárását. Első galvanoplasztikai készítményeivel 1839-ben elnyerte a Francia Akadémia nagy aranyérmét. Találmányának részletes leírását orosz, francia és német nyelven is közrebocsátotta. Sokirányú munkássága közül említésre méltó 1834- ben tervezett villanymotorja, amellyel 1838-ban 14 utassal közlekedő csónakot hajtott 2 km-es óránkénti sebességgel. Saját ellenállás-etalonokat készített, és ezeket szétosztotta a fizikusok között. Ezek az etalonok tették lehetővé, hogy az ellenállást általánosan elfogadott egységekben lehessen mérni. Az áramerősség mérésének egyik módja az elektródra egy másodperc alatt lerakódó anyag. Jakobi elsőnek tökéletesítette a coulombmétert, áttérve a víz elektrolíziséről a réz ülepítésére, majd a módszer gyengéit feltárva, az ezüstnek ezüstnitrát oldatból való kiválasztását javasolta e célra. Távíróval összekötötte a Télipalotát Carszkoje Szelóval és ez után a főparancsnoksággal. E munka folyamán is új elektromos műszereket és szerkezeteket hozott létre. Kutatásokat végzett a folyékony vezetőkkel, és megfigyelte az elektrolitikus polarizációt. Feltalálta az ún. „kontrabattériát”, amellyel lehetővé akarta tenni a rosszul szigetelt vezetőkkel való táviratozást. Űj típusú galvanométereket épített. Föltalált egy készüléket a különféle fajsúlyú folyadékok sűrűségének mérésére (ezt azután a borkezelő műhelyekben mérőszerszámként alkalmazták). 1874-ben halt meg. P. J.
