Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Október
Október 1 Az első bécsi fülészprofesszor Magyarország nem egy neves professzort adott a bécsi egyetemnek is, de közülük talán egyik sem vívott ki olyan osztatlan elismerést, olyan világhírt, mint Politzer Ádárn. Albertiban született 1835. október 1-én. A bécsi egyetem orvosi karán szerezte meg oklevelét — és ott is maradt, ennek az egyetemnek lett a kiválósága. Élete tükrözi a fülészetnek mint önálló orvosi szakterületnek a kialakulását és kifejlődését. Amikor pályafutását a bécsi egyetemen megkezdte, a fülészettel még a belgyógyászat kereteiben foglalkoztak. Politzert fiatal orvos kora óta a fülészet érdekelte. 1861- ben docenssé, 1870-ben professzorrá nevezték ki. Ő volt az első fülészprofesszor. 1920-ban halt meg. Tankönyve negyed évszázadon át számos kiadást ért meg. A fülészet minden területével foglalkozott, a fül anatómiájától a fül élettani működésén át a fül betegségeiig és e betegségek gyógyításáig. Ő írta le elsőként az otoszklerózist, ezt a máig is tisztázatlan kóreredetű nagyothallást, majd süketséget okozó betegséget. ő vezette be a hallásvizsgálatot hangvillával. Egyszóval: ő rakta le a modern fülészet alapjait. Nevét leginkább — és a nemcsak orvosok körében — a Politzer-féle befúvás örökíti meg. Garathurut esetén a garatot a középfüllel (dobüreg) összekötő A Politzer-féle behíváshoz alkalmazott egyszerű szerkezet levegőjárat eldugul, a középfül levegője felszívódik. A következmény: nagyothallás, fülzúgás. Politzer egy gumilabdával levegőt fújtatott az orron keresztül az említett levegő járaton át a dobüregbe, és ezzel megszüntette a kellemetlen panaszokat. Ez az eljárás a „politzerezés”; máig is a leggyakrabban alkalmazott fülészeti kezelőmód. Sz. S.
