Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Szeptember

Szeptember 8 Egy forradalmár orvosnő A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megvalósí­totta mindazt, amiről a világ haladó szellemű orvosai ábrándoztak: az egész népre kiterjedő, hatásos, ingye­nes egészségvédelmet. A szocialista közegészségügy alapjai lerakásának nagy munkájában — közvetle­nül a forradalom után, Lenin személyes irányítása alatt — számos forradalmár orvos is közreműködött. Volt közöttük egy orvosnő is: Vera Bones-Brujevica. 1868. szeptember 8-án született. Már gyermekkorá­ban vonzotta az orvostudomány, a múlt század végén azonban még csak kevés egyetem vett fel nőket. E kevés egyetem között volt a svájci Bern orvosi egyeteme: Boncs-Brujevics itt nyerte el oklevelét 1899-ben. Már diákkorában bekapcsolódott az oroszországi szocialista és forradalmi mozgalomba, amelynek ak­kor Svájcban volt a külföldi központja. (Az előző év­ben, 1898-ban adták ki Genfben Lenin történelmi je­lentőségű művét: Az orosz szociáldemokraták felada­tait.) A fiatal orvosnő visszatérve hazájába Pétervárott telepedett le, és belevetette magát a század elején fellendülő munkásmozgalomba. A boisevikok által szerkesztett Vperjod és Proletarij című újságok mun­katársa lett, részt vett a szeivoző munkában is. Az 1905-ös forradalom idején beválasztották a Pétervári Munkásküldöttek Tanácsába. A forradalom leverése után börtönbe, majd kiszabadulása után rendőri fel­ügyelet alá került. Tevékenységét azonban nemcsak orvosként, hanem forradalmárként is tovább foly­tatta. Amikor a forradalom 1917 októberében győzött, Vera Boncs-Brujevics már a legtekintélyesebb, leg­ismertebb bolsevikok közé tartozott. Lenin azonnal fontos feladatokkal bízta meg: elsősorban a Szovjet Vöröskeresztet szervezte meg, amelynek feladata volt az egészségügyi ellátás tömegbázisának kialakítása, a dolgozók bevonása az egészségügyi feladatok meg­oldásába. Ugyanakkor ő vette a közébe az iskola­egészségügy és az ifjúságvédelem irányítását. 1918 márciusában az Egészségügyi Népbiztosság vezető testületének, kollégiumának elnökhelyettesévé ne­vezték ki. Mint az egészségügy egyik vezetője, számos intéz­mény létrehozását segítette elő: sport, egészségügyi, gyermekvédelmi intézmények, erdei iskolák, tuber­kulózisban szenvedő gyermekek gyógyintézetei stb. A börtönévek, a húsz éven át lángoló lelkesedéssel végzett kettős munka azonban felemésztette Vera Boncs-Brujevics egészségét, és 50 éves korában, 1918-ban meghalt. Sz. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom