Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Augusztus
Augusztus 25 A citromsav-ciklus Az emberi szervezet bonyolult anyagcsere-folyamatainak kutatása századunk húszas éveinek végétől nagymértékben fellendült, mert ez időben bontakoztak ki a biokémia mai módszerei, amelyek rendkívül finom életvegytani anyagvizsgálatokat tesznek lehetővé. Az európai biokémiai kutatás egyik központja Frederick Hopkins cambridge-i (Anglia) intézete volt. (Itt dolgozott 1929-től néhány évig a magyar Szent-Györgyi Albert is. Szent-Györgyi akkori kutatásai a borostyánkősavnak és a citromsavnak az anyagcserében játszott szerepe tisztázására irányultak. Egyébként ezek a vizsgálatok vezettek később a C-vitamin felfedezéséhez, amiért — egyebek között — 1937-ben Nobel-díjat kapott.) 1933-ban egy német orvos, Hans Adolf Krebs került a Hopkins Intézetbe. Krebs 1900. augusztus 25-én született, a berlini egyetemen nyert orvosi oklevelet, máj d biokémiát tanult és anyagcsere kutatásokba kezdett. Tudományos pályafutásának igazi alapjait azonban Cambridge-ben rakta le, ahol a tehetséges kutatót csakhamar egyetemi tanárnak nevezték ki. 1954-ben az oxfordi egyetem tanára lett; kutatási eredményeiért az előző évben kapta meg a Nobel-díjat. Krebs a szervezet energiatermelő folyamataival foglalkozott. Tisztázta, hogy a szervezet — az emberi szervezet is — nagy energiájú foszforszármazékok le-Hans Adolf Krebs bontásából fedezi a működéséhez szükséges energiát. A foszforszármazékok anyagcseréjében nagy szerepet játszik egy közbülső anyagcseretermék, a citromsav és annak további alakulását szabályozó enzim. A szervezetek energiatermelésének kulcsa tehát az az anyagcserefolyamat, amelyet — a felfedezés tiszteletére — Krebs-ciklusnak vagy citromsav-ciklusnak neveztek el. (Megjegyezzük, hogy sokan — Szent-Györgyi kezdeti, Krebs kutatásait megalapozó munkásságának elismeréseképpen — a Krebs-ciklust Szent-Györgyi— Krebs-ciklusnak nevezik.) Sz. S.
