Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Augusztus
Augusztus 9 Az egyedi és a törzsfejlődés Ernst Haeckel német biológus a darwinizmus jeles képviselője volt. Továbbfejlesztette és konkretizálta az evolúciós elméletet. Állatrendszertani munkássága is felkeltette kora tudósainak figyelmét. Megrajzolta az ember törzsfáját, amelynek alsó, vastag részét „ősállatok” összefoglaló névvel látta el, ezután a gerinctelen, majd a gerinces állatok következtek, végül a törzsfa felső részén helyezte el az emlősöket, amelyek csúcsán az ember áll. A haladó gondolkodású tudós nevét biogenetikai alaptörvénye tette világhírűvé. 1866-ban kimondta: „Azok a fejlődésformák, melyeken valamely élőlény egyéni fejlődése folyamán a petesejttől kezdődően átmegy, nem egyebek, mint öröklékenység következtében létrehívott és alkalmazkodás által módosított megismétlődései azon formák hosszú sorozatának, amelyeken az illető élőlény elődei a földtörténet folyamán átmentek.” Még tömörebben fogalmazva: „Az egyedi fejlődés rövid és gyors megismétlődése a törzsfejlődésnek. ’ ’ Haeckel összehasonlító embriológiai vizsgálatai megerősítették Darwin feltevését. Tanának meggyőző erejét fokozta az a tagadhatatlan tény is, hogy a megismétlődés nemcsak az embrió egészére, hanem az egyes szervek fejlődésére nézve is megállapítható. Igaz, már Haeckel is hangsúlyozta, amit a későbbi kutatások megerősítettek: az egyedfejlődés nem pontos és hű mása a törzsfejlődésnek. A német biológus 85 éves korában, 1919. augusztus 9-én halt meg. Materialista nézetei miatt támadásokkal, meg nem értéssel találkozott, noha bizonyos kérdésekben engedményeket tett az idealista irányzatoknak. P. B. P.