Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Január

Január 14

Tudós és a munkásság igaz barátja

A tudománytörténetben kevés olyan nagy tudóst jegyeztek fel, aki a kutatómunka mellett nemes odaadással foglalkozott a gyári munkások jóléti problémáival is. Eyen kivételes egyéniség volt Ernst Abbe német fizikus, a jénai Zeiss Művek hírneves szakembere, aki az optikai műszerek tökéletesítése terén felbecsülhetetlen értékű munkát végzett.

1840-ben született Eisenachban. Göttingában lett csillagász, majd a jénai egyetemre került, ahol alig 30 éves korában, 1870-ben tanszéket kapott, 1878-tól pedig ugyanott a csillagvizsgáló igazgatói teendőit is ellátta. A világhírű műszergyárral, a Zeiss Művekkel 1866 óta szoros kapcsolatban volt, mint a gyár tudományos munkáinak vezetője. Később (1884-ben) az ő elgondolásai alapján hozták létre a Schott-féle üveggyárat, amely a legjobb optikai üvegfajtákat állította elő. Amikor a Zeiss Művek alapító vezetője, a nagynevű Kari Zeiss 1888-ban meghalt, a gyár vezetése és továbbfejlesztése teljes egészében Abbe kezébe került. A tudományos és technikai feladatok megvalósítása mellett alkalma volt olyan terveket is valóra váltani, amelyek abban az időben forradalmi intézkedéseknek számítottak, pl. munkás betegsegélyző létesítése, fizetett szabadság biztosítása.

Abbe legfőbb eredményei: a mikroszkóp tökéletesítése, az optikai lencsék minőségének javítása, és a

csillagászati távcsövek fejlesztése. Ö alkalmazta először a nagy fényerőt biztosító immerziós objektívet (amikor a tárgylencse és a fedőlemez közé megfelelő törésmutatójú folyadékcseppet vittek) és az erősebb megvilágítást eredményező kondenzort. Üj fényképezőlencséi, prizmás távcsövei, távolság és egyéb optikai mérőműszerei azóta is a legjobb gyártmányok közé tartoznak.

Hosszú, alkotásokban gazdag élete 1905. január 14-én ért véget.

S. O.