Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Július

Július 16

A sarkvidékek szerelmese

A földrajzi felfedezéstörténet egyik legnagyobb alakja, a norvég Roald Amundsen, 1872. július 16-án született. A sarkvidékek szerelmese volt. Tegyük mindjárt hozzá: a többesszám nem véletlen, mert délen kezdte pályafutását, majd északon aratott sikert, utána délen érte el a legnagyobb eredményét, és életútjának vége is északon várta.

Az 1898—1899-es belga Antarktisz-expedíció első tisztjeként iratkozott fel először a fölfedezéstörténet lapjaira. Ennek az útnak .egyik érdekessége, hogy a Belgica gőzhajó volt az első, amely délen tizenhárom hónapig a jég foglya volt.

1903— 1906-ban Gjöa nevű hajóján elsőként hajózta körül Amerika északi partjait, igény'be véve a híres Északnyugati-átjárót. Az a tény, hé4y az Atlanti-óceánról Észak-Amerika megkerülésével ért a Csendes-óceánra, önmagában is hírnevet szerzett neki — ez azonban szinte csak a bevezetés volt a nagy életúton.

Amikor Amundsen értesült róla, hogy Peary meghódította az Északi-sarkot, Scott pedig az Antarktiszra készül, eredeti tervét megváltoztatva nem északra, hanem délre indult. Hajójának legénysége is csak útközben értesült elhatározásáról.

A legrövidebb utat választotta a sarkhoz, és kellő távolságra élelmiszerraktárakat létesített. Szerencsésnek bizonyult az az elgondolása, hogy kutyákat vitt magával, mert ezek bírták leginkább a sarki éghajlatot, rendkívül szívósak voltak. Négy, ugyancsak norvég társával 1911. december 14-én elérte a Délisarkot.

1918—1920 között Európát és Ázsiát az Északkeleti-átjárón is megkerülte, és az atlanti vizekről a Csendes-óceán térségébe hajózott.

Amundsen ezután sem pihent. 1925-ben ő szervezte meg az első sikeres légiutat az Északi-sarkvidéken. Három évvel később, amikor meghallotta, hogy az olasz Nobile-expedíció (1. április 15-i cikkünket — A szerk.) bajba került, repülőgépén sietett segítségükre. Ez a repülőgép nyomtalanul eltűnt a sarki vizeken.

P. B. P.