Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Július
Július 12 KODAK »,ön megnyomja a gombot, a többi a mi dolgunk' ezzel a hirdetéssel indult el az amatőrfényképezés. A következő hirdetés már célratörőbb volt: ,,A világon kétféle ember van, az egyiknek van Kodakja, a másiknak nincs. Csupán idő kérdése, hogy ön is az előbbiekhez tartozzék.” A Kodak cég „roll” (tekercs-) filmjével és egyszerű fényképezőgépével tömegmozgalommá tette a fényképezést. A „rollfilm” megjelenése forradalmasította az amatőr fényképezést, s amikor megjelent a piacon a „Kodak No. 1” rögzített lencséjű fényképezőgép, amely már semminemű szakértelmet nem igényelt, diadalútjára indulhatott a fényképezés — természetesen Kodak géppel, Kodak filmmel. A „Kodak” név egyik napról a másikra világhírű lett, de — bár a cég teljes nevében szerepel az alapító — általában nem tudják, ki alkotta meg a fényképezés népszerűsítésének alapját szolgáló tekercsfilmet. Ismerkedjünk meg tehát „Kodak” úrral — igazi nevén George Eastmann-nel. 1854. július 12-én született az amerikai Watervilleban. Eredetileg banktisztviselő volt. 1881-ben szakított a tisztviselőélettel, és kisipari módszerekkel fényképészeti üveglemezeket kezdett gyártani. Rövidesen áttért a tekercs papírnegatív gyártására; igazi sikert azonban csak a celluloid felfedezése után ért el, A celluloid volt az első műanyag. Nitrált gyapotból készült, akárcsak a kollódiumos bevonat. Az éterrel, alkohollal kevert masszát kámforral kezelték. A „Kodak” elnevezése állítólag onnan ered, hogy amikor Eastmann összecsukta első fémvázas kameráját, olyasféle kattanás hallatszott, mintha valaki azt mondta vohia: „ko-dak”. A „rochesteri Eastmann-kodak” vállalat rövidesen világcég lett, s máig is a világ legnagyobb komplex fényképészeti üzeme, ahol a fényképezőgéptől kezdve a legkisebb tartozékig és anyagig mindent gyártanak. George Eastmann 1932-ben halt meg Rochesterben. P. J.
