Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Január

Január 12 Megoldatlan vagy megoldhatatlan A franciák ma is azt tartják, hogy legnagyobb mate­matikusuk a XVII. században élt Pierre de Fermat. Pedig ez a zseniális ember, aki a matematika több ágában is új utakat nyitott, foglalkozását tekintve nem matematikus, hanem jogász volt; a toulousi „parlament” (bíróság) tanácsosa. 1601-ben született. Apja bőrkereskedő volt. ö viszont már nemességet kapott. Fermat valószínűleg nem volt hibáktól mentes. Egy 1663-ból kelt, Colbert miniszter számára készült bizalmas jelentés azt írja róla, hogy „nagy tudású ember, de meglehetó'sen pénzsóvár, jelentései zavaro­sak”. Pénzéhsége tagadhatatlanul csúf emberi gyön­­geség volt. Azt is könnyű elképzelni, hogy az állam­ügyek mindennapos gyakorlati gondjai között rossz jelentéseket írt. Matematikai dolgozatai azonban ra­gyogóak. „Fermat-nál.. . találunk olyan helyeket, amelyek ugyanolyan gyönyörűek, akár Horatius vagy Emerson költeményei” — írja D. J. Struik A mate­matika rövid története című könyvében. Pascal és Fermat alapozta meg a matematika egyik új ágát, a valószínűségszámítást. E témáról szóló levélváltásuk híres, ma is élvezetes olvasmány. Fer­mat módszert talált a maximum és minimum meg­határozására; az analitikus geometria alapgondola­tait is — valószínűleg még Descartes előtt — jól megközelítette. Egy 1621-es kiadású, latin nyelvű Diophantos­­könyv margójára jegyezte fel — több más észrevételé­vel együtt — azt a „tételt”, amelyet „a nagy Fermat­­tétel” néven tart számon a matematika (1. az ábrát). A lapszéli jegyzeten ez olvasható: ,,... és én erre egy csodálatos bizonyítást találtam, de a lap széle túlságosan keskeny ahhoz, hogy elférjen rajta.” Egy biztos: több, mint három százada a legnagyobb erő­feszítések ellenére sem sikerült Fermat bizonyítását reprodukálni. A tudományos siker mellett nagy ösz­­szegű alapítvány jutalma is ösztökélhette a kutató­kat — hiába. Joggal kérdezhetjük: vajon tényleg bir­tokában lehetett-e Fermat-nak a bizonyítás ? „Jobb, ha feltételezzük — írja Struik —, hogy néha még a nagy Fermat is elbóbiskolt.” 1665. január 12-én halt meg Castres-ban. Az alapít­vány rég elértéktelenedett, de a tétel bizonyításáért tovább folyik a szellemi küzdelem. S. 0. Nagy Fermat-tétele: xn + yn = zn Ha n>2, akkor X, y, z nem lehetnek pozitív számok

Next

/
Oldalképek
Tartalom