Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Január
Január 12 Megoldatlan vagy megoldhatatlan A franciák ma is azt tartják, hogy legnagyobb matematikusuk a XVII. században élt Pierre de Fermat. Pedig ez a zseniális ember, aki a matematika több ágában is új utakat nyitott, foglalkozását tekintve nem matematikus, hanem jogász volt; a toulousi „parlament” (bíróság) tanácsosa. 1601-ben született. Apja bőrkereskedő volt. ö viszont már nemességet kapott. Fermat valószínűleg nem volt hibáktól mentes. Egy 1663-ból kelt, Colbert miniszter számára készült bizalmas jelentés azt írja róla, hogy „nagy tudású ember, de meglehetó'sen pénzsóvár, jelentései zavarosak”. Pénzéhsége tagadhatatlanul csúf emberi gyöngeség volt. Azt is könnyű elképzelni, hogy az államügyek mindennapos gyakorlati gondjai között rossz jelentéseket írt. Matematikai dolgozatai azonban ragyogóak. „Fermat-nál.. . találunk olyan helyeket, amelyek ugyanolyan gyönyörűek, akár Horatius vagy Emerson költeményei” — írja D. J. Struik A matematika rövid története című könyvében. Pascal és Fermat alapozta meg a matematika egyik új ágát, a valószínűségszámítást. E témáról szóló levélváltásuk híres, ma is élvezetes olvasmány. Fermat módszert talált a maximum és minimum meghatározására; az analitikus geometria alapgondolatait is — valószínűleg még Descartes előtt — jól megközelítette. Egy 1621-es kiadású, latin nyelvű Diophantoskönyv margójára jegyezte fel — több más észrevételével együtt — azt a „tételt”, amelyet „a nagy Fermattétel” néven tart számon a matematika (1. az ábrát). A lapszéli jegyzeten ez olvasható: ,,... és én erre egy csodálatos bizonyítást találtam, de a lap széle túlságosan keskeny ahhoz, hogy elférjen rajta.” Egy biztos: több, mint három százada a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült Fermat bizonyítását reprodukálni. A tudományos siker mellett nagy öszszegű alapítvány jutalma is ösztökélhette a kutatókat — hiába. Joggal kérdezhetjük: vajon tényleg birtokában lehetett-e Fermat-nak a bizonyítás ? „Jobb, ha feltételezzük — írja Struik —, hogy néha még a nagy Fermat is elbóbiskolt.” 1665. január 12-én halt meg Castres-ban. Az alapítvány rég elértéktelenedett, de a tétel bizonyításáért tovább folyik a szellemi küzdelem. S. 0. Nagy Fermat-tétele: xn + yn = zn Ha n>2, akkor X, y, z nem lehetnek pozitív számok
