Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Július

július 8

Aki a tudományt szólni tanította

: Ä'.T,■ дч** ■*

Jókai kedves vicclap-figurája, Kakas Márton írta a Pesti Nagy Tükörben, 1857-ben: „Ármagos felfej uram! Pofpírral észlelem, hogy amit eddig írtam, azt mindenki megérté, mántul rudirnyam legyen a Szó- Csin-Tan s ha talán lesz is oly ködarcos kétbár.. stb., stb.

Ez a furcsa, szóficamokkal teli értelmetlenség Bugát Pált figurázta ki, aki abban az évben nyújtotta be az Akadémiának Szócsintanát. A jeles orvos, természettudós és nyelvész különös „törvényekkel” lépett a nyilvánosság elé, amelyeknek segítségével — szerinte — bárki gyárthat új magyar szavakat. Az erdőirtás —- úgy véli — fátulitás, a nyakleves — nyakonolás, a nem helyeslés — nyeslés, s aki kérelmez, az — kekór. Tudósok tiltakozásai, gúnyos támadások adták meg a választ, de az élő nyelv, a gyakorlat is elvetette Bugát javaslatait. Hátralevő éveit a bogaras tudósoknak kijáró, elnéző mosolyok keserítették meg — éspedig méltatlanul, mert, ha 1857-ben tévedett is, 1844-ben megjelent Természettudományi szóhalmaza, korszakos tett volt.

Bugát Pál egy szegény szabó gyermekeként 1793- ban Gyöngyösön született. Kemény munka és sok nélkülözés után 1818-ban megszerezte az orvosdoktori címet, majd a pesti orvosegyetem tanára lett. Szaktárgya eredményeit magyar nyelven kellett előadnia a latinul nem értő sebésznövendékeknek. Ekkor kényszerült rá, hogy megalkossa a magyar orvosi műnyelvet. Magyar—deák és deák—magyar orvosi szókönyve (1833) ezt a feladatot oldotta meg, máig is kiható eredménnyel. Az agy, billentyű, hashártya, koponya, kórház, nátha, sípcsont, szövődmény és zápfog — többek között az ő alkotása. Ezen az úton halad tovább Természettudományi szóhalmaza, amelyben 40 ezer új vagy újraélesztett kifejezést javasol. Neki köszönhetjük, hogy ma növénytanról és rovarokról beszélhetünk, vagy hőfokot emlegetünk és távcsövet használunk.

Nyelvfej lesztő munkássága történelmi szükséglet volt.

A magyar reformkor jelentős alkotásai közé kell sorolnunk másik művét is. 1841-ben az ő javaslatára jött létre a 134 tagból álló Magyar Természettudományi Társulat, amely a program szerint „nemzetünk a természettudományok útján eszközlendő boldogságára igyekszik”.

A magyar tudományosság e nagy szervezője 1865. július 8-án (más források szerint 9-én) hunyt el. Ekkor mondta róla Toldy Ferenc: „helyesen szólni Révai Ferenc, szépen Kazinczy, műszabatosan — Bugát tanította a nemzetet”.

B. P.