Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Július

július 3 A fonó „Rigó" Az 1769-es év a nagy találmányok éve volt. Ebben az évben váltott ki James Watt szabadalmat gőzgépére. A textilipar egyik legjelentősebb talábnánya, Ark­wright fonógépe is ebben az évben valósult meg. Richard Arkwright 1732-ben a lanceshire-i (Anglia) Prestonban született, szegény paraszt szülők 13. gyer­mekeként. Iskolába nem járt, ími-olvasni nem tudott. Már egész fiatalon kenyérkereső pályára készült: borbélyinas lett, majd önálló műhelyt nyitott. Ügyes üzleti trükkökkel hamarosan jól keresett, később „át­képezte magát” parókakószítőnek. A technika iránti vonzalma akkor bontakozott ki, amikor megismerte Hargreaves angol fonómestemek (leányáról e névre keresztelt) „Spinning (azaz fonó) A fonógép elvének kialakulása Jenny” fonógépét. Ezt a gépet módosította az ügyes borbély, de ismerve elődje tragikus történetét — aki­nek gépét a fonómunkások összetörték — eltitkolta, hogy fonógépet szerkeszt: azt híresztelte, hogy „per­petuum mobilé”-t, örökmozgó gépet épít! így azután nyugodtan dolgozott „Rigó”-nak nevezett fonógépén. Arkwright gépén görgőket és szárnyakat használt, és különböző javítások után sokkal erősebb fonalat állított elő, mint azelőtt. Előtte a gyapotfonás olyan tökéletlen volt, hogy a szövésnél csak keresztszálnak lehetett felhasználni, hosszanti szálnak lenfonalat kel­lett alkalmazni. Arkwright gépe lehetővé tette, hogy tiszta gyapotból is állítsanak elő szöveteket. Gépét azonban nem önállóan alkotta meg, sőt... A régebbi, mástól származó ötleteket egy Key nevű órással összedolgoztatta, és azután 1769. július 3-án a maga nevére (!) szabadalmaztatta is gépét. Még ab­ban az évben felépítette Nottinghamben első fonó­gyárát, ahol fonógépéhez a gépi erőt lovak szolgál­tatták. 1771-ben a Derwent folyó partján, Camfordban már vízierőt használt, és innen terjed el a „Water­­gép” (water=víz) elnevezés. A „Water-gépnek” 24 orsója volt, és egy ember 1 perc alatt többet termelt rajta, mint a kézi fonók fél óra alatt. „Ötleteltulajdonításait” a bíróság megállapította, és kártérítésre kötelezte Hargreaves özvegye és Key órás részére, ám Arkwright mégsem lett „megbélyeg­zett” ember. A per után alig egy évre az angol király „Sir” ranggal tüntette ki. (Állítólag akkor tanult csak meg írni és olvasni.) A nemesi rangú és jellemű úri­ember gyárával — ahol napi 15 óra volt a munkaidő — hatalmas vagyonra tett szert. Gépe átalakította a fonóipart: a háziipar helyét a gyáripar foglalta el. P. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom