Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Június
június 17 Hullám vagy részecske? A múlt század második felében a fizikusok érdeklődése fokozott mértékben a ritkított gázokban végbemenő elektromos kisülések felé fordult — mintha csak ösztönösen érezték volna, hogy itt merőben új felismerések lehetősége kínálkozik. Egy bonni üvegfúvó, Geissler (1. május 26-i cikkünket — A szerh.) 1855- ben megszerkesztette az első higanyos légszivattyút és az első ritkított gáztöltésű csöveket; ezt követően a kutatók egész sora, Plücker, Hittorf, Goldstein, különösen pedig Crookes szinte szenvedéllyel vetették rá magukat az új kutatási területre. Sir William Crookes 1832. június 17-én született. Gazdag angol családból származott. 18 éves korában a Royal College of Chemistrybe került, ahol öt éven át H. A. Wilhelm mellett dolgozott. Rövid ideig Óbesterben tartózkodott és megalapította a Chemical Newst, 1864-ben pedig a Quarterly Journal of Science-t. Gazdag ember volt, saját laboratóriumában dolgozott hat évtizeden át. 87 éves korában, 1919-ben halt meg. Érdekességként megemlítjük, hogy szélsőségesen spiritiszta volt — elég szokatlan egy természettudóstól —, s ezért többen, köztük Engels is élesen bírálták őt. A kísérleti fizika néhány fontos műszert köszönhet Crookesnak: 1874-ben radiométert szerkesztett az elektromágneses térerősség méréséhez, majd megalkotta a szpintariszkópot. ezt az egyszerű eszközt; amely a foszforeszcencia felhasználásával lehetővé teszi radioaktív anyagok jelenlétének kimutatását. Nevét a ritkított levegőjű Crookes-cső őrzi, amelyben a katódsugarak fényjelenségeket idéznek elő; a fényt egyes helyeken sötét szakaszok váltják fel, ezek egyikét Crookes- vagy Hittorf-féle sötét térnek hívják. A kísérleti érdekességen túl ezek a jelenségek vetették fel azt a kérdést, hogy vajon a Crookes-csőben megjelenő katódsugarak „tiszta” fényhullámok-e vagy pedig elektromos töltést hordozó részecskékből, korpuszkulákból állnak. Hertz 1883-ban — valószínűleg az akkori gyenge kísérletezési technika nyomán — még longitudinális hullámokkal (a rezgés iránya és a terjedés iránya megegyezik) kívánta magyarázni a jelenséget, Crookes azonban 1879-ben már annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy itt korpuszkuláris sugarakkal van dolgunk. A későbbiek őt igazolták: ez az út vezetett el a szabad elektron felfedezéséhez. Crookes egyik fontos tudományos eredménye: színképelemzés útján új elemet fedezett fel, a talliumot. Mégsem ez, hanem katódsugárcsövei őrzik nevét. 8. 0.
