Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Június

Június 10 Előbb tudott számolni, mint írni Andre Marie Ampere, egy jómódú lyoni kereskedő fia, 1775. január 22-én született. Apja azonban nem sok­kal később feladta üzletét, s egy szomszédos faluba költözött, ahol kis birtoka volt, s itt nőtt fel fia, a csodagyerek, aki előbb tudott számolni, mint írni, és 11 éves korában azért tanult latinul, hogy Euler és Bernoulli műveit olvashassa. 12 éves volt, amikor a differenciálszámítással kezdett foglalkozni, de más is érdekelte, főleg a történelem és az útleírások. Elejétől végig elolvasta a Diderot—’DAlembert-féle Nagy Encik­lopédiát, méghozzá úgy, hogy ötven évvel később is pontosan idézni tudott belőle hosszú részleteket. A forradalom idején apja visszatért Lyonba, és — szerencsétlenségére — elvállalta a békebírói tisztet, amiért később Eouché több más polgárral együtt őt is kivégeztette. A fiatal Ampere-t ez a tragédia több mint egy évre teljesen megbénította. Lassan magához térve összetörtségéből, botanikával és költészettel kezdett foglalkozni. 24 éves korában megnősült, és magánúton matematikát tanított. Később Bourg-ba ment fizika- és kémiatanárnak. Egy játékelméleti dolgozatára felfigyeltek, meghívták Párizsba a Mű­szaki Főiskolára, ahol analízist tanított. Itt is újabb személyes tragédia sújtotta: fiatal felesége ötévi há­zasság után meghalt. Már ezek a körülmények is érthetővé teszik, hogy Andre Marie Ampere Ampere tépelődő, filozófiai kérdésekben elmerülő, kissé szertelen és nagyon szórakozott ember volt. Még gyermekkorában megsérült a karján, és ez alkalmat­lanná tette őt minden nagyobb kézügyességet kívánó fizikai kísérletezésre. Mivel mindezen túl erősen rövid­látó — s egyben nagyon jószívű ember volt, tanítvá­nyai között nem tudott rendet tartani. Nem írt sokat, de amit alkotott, nagyon értékes volt. Lagrange halála után, 1813-ban őt választották be az Akadémia tagjai közé. Dolgozataiban főleg elektrodinamikái kérdésekkel foglalkozott. Kikísér­letezte a róla elnevezett elektrodinamikái törvényt, amely később e tudományág történetében jelentős szerepet játszott. Maxwell úgy jellemezte Ampere-t: az elektrodinamika Newtonja. Élete vége felé a tudományok enciklopédikus rend­szerezését, osztályozását vette tervbe, ezt a munkáját azonban nem tudta befejezni. 1836 májusában, mint az egyetem főfelügyelője, elindult Párizsból vidékre. Tüdőbaja miatt gyengén érezte magát, szinte haldo­kolva ért Marseüle-ba, ahol június 10-én meghalt. Az elektromos áram erősségének egysége (amper) az ő nevét viseli. 8. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom