Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Június

Június 2 A kolibriről — kis „к” betűvel — a Révai Kislexikon csupán ennyit ír: „a rikácsolók rendjébe tartozó ki­csiny, tarka, csillogó tollazatú madár ...” Nem em­lékezik meg azonban egyetlen lexikon sem a ,,Ko­­libri”-ről (nagy ,,K” betűvel): Svachulay Sándor ma­gyar repülő és repülő-feltaláló gépéről, amely pedig a hazai repülés egyik mérföldkövét jelentette. Svachulay Sándor 1875. június 2-án született. Már fiatalon fanatikus híve lett a repülésnek. Rendkívül szerény eszközökkel, de csodálatos kitartással vé­gezte kísérleteit. A fiatal géplakatos 1890-ben kezdte kísérleteit, és pontosan megfogalmazta a vitorlázó repülés ma is érvényes alaptörvényeit. Különböző modelleket épített, majd 1909-ben megépítette első egylégcsavaros monoplán repülőgépét, a Kolibrit, amelyet azután több változatban készített el. Gépé­nek törzse és a szárnyváza — úttörő módon — he­gesztett acélcsőből volt. A budapesti 1913. évi nem­zetközi repülőversenyen a Kolibri IV, a vezetőülés­ben Dobos István pilótával átütő sikert aratott; 125 km/óra sebességgel repült! Svachulay egy másik gépe, az Albatrosz kétéltű volt, vízhatlan vászonból készült csónaktest mellett a gép felhúzható futószer­kezettel is el volt látva, s így szárazon és vízen egy­aránt végezhetett fel- és leszállást. Svachulay gépével az első világháború előtti években több mint 4000 Svachulay Sándor — „Kolibri П” gépe mellett állva felszállást végeztek, ami lényegesen hozzájárult a ha­zai repülés népszerűsítéséhez. Úttörő konstrukcióin kívül olyan jelentős részkér­déseket is megoldott, mint az állítható fémlégcsavar és a repülőgép leszállási sebességét csökkentő beren­dezés. 1942-ben megjelent önéletrajzi regénye, a Repülőéletem izgalmas, érdekes olvasmány. 1955-ben halt meg. P. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom