Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Május

Május 31

■Гй'ДЛ* -j

*

Az első orvosnő

ч\.:

Щ ■ ' \ ■ ■ , .

, v.-,4' '

■■ Шн

. •• ■ . ■• í ' ■■ ■ • ;i

A nők egyenjogúságáért vívott küzdelemnek érdekes fejezete volt az a harc, amelyben a nők azt a jogukat vívták ki, hogy ők is lehessenek orvosok. Ennek a harcnak részese és kiemelkedő személyisége volt Elizabeth Blackwell.

Angliában született, de Amerikában nevelkedett. Ott beiratkozott az egyik jelentéktelen kisváros egyetemének orvosi karára, és 1848-ban megkapta orvosi oklevelét — a nők közül elsőként a világon. Diplomája birtokában visszatért Angliába, hogy megkezdje gyógyító munkáját. Ez azonban korántsem volt egyszerű. Angliában orvosi gyakorlatot csak az folytathatott, aki tagja volt valamelyik orvosi szervezetnek. Ezek a szervezetek és társaságok biztosították azt, hogy tagjaik méltóképpen képviseljék az orvostudományt és az orvosi erkölcsöt. A legnagyobb szervezet, az Angol Orvosok Társasága elvileg nem zárkózott el a nők felvétele elől, mégis csak hosszú huza-vona után ismerte el Elizabeth Blackwellt.

Blackwell példáját mások is követték. De amikor 1865-ben E. G. Anderson felvételével már vagy tíz orvosnő volt Angliában, a Társaság megelégelte a dolgot, és bezárta kapuit a nők előtt. Az orvosnők ekkor elhatározták, hogy külön társas ágot szerveznek. A király engedélyét nem volt könnyű elnyerni, és az Orvosnők Szövetsége (mindössze kilenc taggal) csak

1879-ben alakulhatott meg. Az alapítók között volt Blackwell és Anderson doktornő is. Küzdelmük eredményeként 1876-ban engedélyezték nőhallgatók felvételét a londoni egyetem orvosi karára.

Mindez nem akadályozta meg a konzervatív orvosokat abban, hogy a Londonban 1882-ben rendezett Nemzetközi Orvosi Kongresszus résztvevői közül kizárják az orvosnőket. Pedig akkor már huszonöt orvosnő folytatott gyakorlatot Angliában, az egyetemi hallgatónők száma pedig elérte a negyvenet!

Ekkor már kezdett a szüfrazsett mozgalom is kibontakozni: a nők a választójogukért küzdöttek. Elizabeth Blackwell ebben a mozgalomban is részt vett.

Hosszú, küzdelmes életet ért meg. 1910. május 31-én hunyt el, 85 éves korában.

Sz. S.