Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Május
Május 27 «, • ‘il , . f' ■ .:';f A magyar gyermekgyógyászat megszervezője Á magyar gyermekgyógyászat megalapítója Schöpf- Mérei Ágoston, a pésti „Szegény-gyermek Kórház” megalapítójá volt. Ide, e kicsiny kórházba (a mai Puskin u. 12. sz.) járt „gyermekgyógy gyakorlati különleckék”-re egy lelkes orvostanhallgató: Bólcay János. Miután elvégezte az egyetemet, segédorvossá nevezték ki. Schöpf-Mérei a szabadságharc egyik vezető orvosa volt, ezért 1849-ben elhagyta az országot. Helyére a fiatal Bókay került. A kórház, amelyet égy társadalmi egyesület önkéntes adományokkal tartott fenn, nagy nehézségekkel küzdött. Bókay lelkesedése és szervezőképessége azonban az 50-es években már megindította a fejlődést. Bókay szeme előtt a nyugati országok példája lebegett: nagy és jól felszerelt gyermekkórházra van Budapestnek szüksége! A kormányzat és a társadalom közömbössége miatt azonban 30 év kellett ahhoz, hogy álmát valóra váltsa: csak 1883-ban nyílt meg az akkor egészen modern Stefánia Gyermekkórház, a mai I. sz. Gyermekklinika. Bókay János 1822. május 27-én született. Élete összefonódott a gyermekgyógyászattal, és elsősorban a pesti egyetemen folyó gyermekgyógyászati tevékenységgel. Magántanár, majd rendkívüli tanár lett, és amikor 1873-ban a gyermekgyógyászat önálló tanszéket kapott az egyetemen, arra természetesen őt nevezték ki.- A gyermekkórházban a legmodernebb ismeretek alapján gyógyított. Szemészt, sebészt, fülészt és más szakembereket vont be a munkába, és ezzel nemcsak a magyar gyermekgyógyász-iskolát alapozta meg, hanem a gyermek-szemészet, gyermek-sebészet stb. szakmák kialakulásához is erős ösztönzést adott. Tevékeny élete 1884-ben ért véget. Sz. S.
