Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Május
Május 4 Darwin tanainak hirdetője és műveinek népszerűsítője Thomas Henry Huxley nem biológusnak készült. Az orvosi pályát választotta élethivatásának. 1825. május 4-én, London mellett született. Owen Stanley kapitánynak Ausztrália északi tájain tett utazása késztette arra, hogy a zoológiával foglalkozzék. 1846- ban, amikor a Rattlesnake fedélzetén átszelte az óceánt,, és eljutott Ausztráliába, Huxleyt számos új élmény érte, amelyek hatottak első kutatásaira. Előbb az élettan tanára, majd pedig az összehasonlító bonotam és élettan professzora lett. Nagy feltűnést keltett az a tanulmánya, amely kimutatta, hogy az emberszabású majmok anatómiai tekintetben közelebb állnak az emberhez, mint a többi majom az emberszabású majmokhoz. Huxley éleslátása fejlődéstani munkáiban is megmutatkozik. Elévülhetetlen érdeme marad a koponya ősfejlődésének kutatása. Világnézetét 1869-ben megjelent munkájában így foglalta össze: „Ha van valami, ami a tudomány haladásából tisztán kiviláglik, akkor ez nem más, mint az a törekvés, hogy az összes tudományos kérdéseket a molekuláris fizika törvényeire, az anyagvonzás, a taszítás és a legkisebb részek mozgására és vegyülésére vezessük vissza.” Ne feledjük, hogy ez a mondás kereken százesztendős! Huxley modern biológiai gondolkodását tükrözik ezek a sorai: „Az élet jelenségei éppen olyan közvetlenül tartoznak a molekuláris fizikára, mint a kémiára, s ez minden fizikus és kémikus által elismert tény.”, Huxley munkásságát az ösztönös materializmus jellemzi, filozófiájában viszont az agnoszticizmus hívének vallotta magát. (Egyébként ez a kifejezés is tőle származik.) Ez olyan irányzat, amely tagadja a világ megismerhetőségét. Érzékszerveink segítségével szerzünk tudomást a külvilágról, de az így kapott, ismereteink nem megbízhatóak. A „nem ismerjük és nem fogjuk megismerni” tarthatatlanságát azonban éppen természettudományos munkásságával cáfolta meg. Engels szerint Huxley agnoszticizmusa csupán, szégyenlős formája a materializmusnak. P. B. P.
